Ennek az alig 30 dekás állatkának hosszabb a csupasz farka (40 cm), mint a teste (30 cm), és bár erszényes, a kinézetét tekintve kifejezetten patkányszerű. Szerepét tekintve a mi vidránk dél-amerikai megfelelője, remekül úszik, tömött vízhatlan a bundája és lábujjai közt úszóhártya feszül.

Ha az életmódját vizsgáljuk, több tekintetben párhuzamot vonhatunk az emberi társadalom némely lecsúszott tagja és e között az erszényes között. Éjszakai életet él, a nappalokat a folyópartba ásott vackán tölti, és szeret a zavarosban halászni.

Én az patkányt tartom rokonszenvesebbnek, igaz ebben az esetben a "zavaros" az Amazonas és más dél-amerikai folyók vizeit minősíti Közép- és Dél-Amerika területein Mexikótól egészen Argentínáig. Élőhelyének megfelelően az étrendje főként vízi állatokból áll, úgy mint folyami rákok, halak, garnélák, és érdekes módon néha gyümölcsöt is eszik.

Az állatkák talpa csupasz, valamennyi lábukon öt ujj található, de csak a hátsó lábak ujjait kötik össze úszóhártyák. Míg a hátsó lábujjak erős karmokat viselnek, addig az elülsőkön a karmok csak kicsinyek. Fejük aránylag kicsiny, arcorruk meglehetősen hegyes, bundájuk pedig lágy.

A vízi erszényes patkány az egyedüli erszényes, aki a vízi életmódot választotta, és oly mértékben alkalmazkodott ehhez, hogy még az erszényét is be tudja csukni, védve és szárazon tartva kicsinyeit. Az évente esedékes maximum 5 apróságot december és január között hozza a világra.

A vízi erszényes patkányt az angolok vízi oposszumnak, a dél-amerikaiak pedig yapónak, rőt farkasnak, vagy vízi macskának nevezik.

Rianna
2001. október 25.

A lap tetejére

Kacsacsőrű emlős

Hangyászsün

Vízi erszényes patkány

Erszényes vakond

Erszényes farkas

Óriás erszényes mókus

Rövidlábú erszényes egér

Vörös óriáskenguru

Erszényes hangyász