Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Narvál

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Narvál

Monodon monoceros

ÁLLATI ÉRDEKESSÉGEK - 21. rész

A tengerek unikornisának agyarára először a középkor elején találtak rá viking hajósok Grönland és Izland partjainál, majd elhozták Európába. Sőt, hajdan azt hitték erről a csavart, hosszú, dugóhúzó formájú agyarról, hogy a mitológiai unikornis szarva. A mítoszt az is éltette, hogy ez a hosszúra megnőtt fog kívülről finoman cizellált, csavart formájú faragásnak néz ki, ami igazán illik egy legendás állathoz.

A narvál az északi hideg, sarkkörön túli tengerek lakója, tulajdonképpen a legészakibb területeken honos bálnaféle. Testhossza 4 - 4,7 méter, persze a hímek nőnek nagyobbra, melyek testsúlya 1,6 tonna. A nőstény legfeljebb egy intenzív hízókúra után éri el az egy tonnát. Étrendje jellemzően és persze értelemszerűen is tengeri, azaz tintahalakból, rákokból és halakból áll. Ez a kis bálna remek búvár, ugyanis akár 370 méter mélységbe is lemerül.
A parti vizeket kedveli, mikor télen az öblök vize befagy, elvándorol délebbre, melegebb vizekbe. A szaporodási időszakban behúzódik Norvégia, Grönland és Észak-Kanada biztonságos öbleibe, fjordjaiba, ami azt is bizonyítja, hogy romantikus és van szépérzéke. Alkalmanként egyetlen utódot hoz a világra.

Legérdekesebb tulajdonsága mégis a foga. Ugyanis a narváloknak mindössze kettő van eme szervből és ezek is elég faramuci módon mindketten a felső állkapocsból, ráadásul vízszintesen nőnek ki. A nőstényeké beágyazódva marad, de a hímeknél az egyik fog, általában a bal oldali, jócskán megnyúlik, átdöfi a felső ajkat és messze előre nyúlik. Ez az előrenyúlt fog alkotja a narválok híres nevezetes agyarát, mely átlagosan 2,8 méterre nő, de akár elérheti az állat testhosszát is.
Sajnos ennek a páratlan szervnek a funkciója teljességgel ismeretlen, bár azt megfigyelték, hogy néha a hímek játékosan "kardoznak" vele, de ennek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget.

Hajdani néphiedelmek szerint ezzel az agyarral döfi át a csónakok, hajók fenekét, de ez persze több okból is képtelenség. Egyrészt miért tenné, másrészt pedig az agyara belül üreges és gyenge ahhoz, hogy kibírjon egy ilyen ütést - és ezzel ki is merítettük a fizikai képtelenség fogalmát. Bár a törött agyarú narvál meglehetősen gyakori jelenség, ez inkább azt igazolja, hogy agyaruk nem éppen harcra termett, inkább törékeny díszről van szó.
 

Rianna
2002. március 14.

 

A lap tetejére

 

Kacsacsőrű emlős

Hangyászsün

Vízi erszényes patkány

Erszényes vakond

Erszényes farkas

Óriás erszényes mókus

Rövidlábú erszényes egér

Vörös óriáskenguru

Erszényes hangyász

Laposfejű erszényes egér

Koala

Kilencöves tatu

Jegesmedve

Amerikai oposszum

Rozsomák

Norvégiai lemming

Hópárduc, vagy Irbisz

Hárpia

Rőt vérszopó denevér

Zsiráf

Narvál

Strucc

Sörényes farkas, vagy Guara

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS