Minden gyerek ismeri a hófehér bundájú jegesmacit, akiből csak három szénfekete folt, az orra hegye és a két szeme látszik a hómezőkön. Ha máshol nem, állatkertben, tévében, képeken biztosan mindenki látta már ezt az elbűvölő kinézetű állatot. A látszat itt is csal, mint a medvéknél általában. A kedves-bumfordi külső veszedelmes ragadozót rejt, aki cseppet sem esetlen és meglepően gyors mozgású. Ráadásul a jegesmedve kizárólag húson él, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az északi sarkkör jégmezőkkel szegélyezett partvidékei nem igazán bővelkednek növényi vegetációban, olyannyira, hogy ott ilyesmi nem is létezik.

A medvék közt is a legmagányosabbnak számít ez a hatalmasra megnövő faj. Hossza 2,2-2,5 méter, súlya átlag 410 kg a hímeknél, 320 kg a nőstényeknél, de előfordul akár 720 kg-os példány is. Gyakran elkóborol az északi jégmezők fagyos pusztaságain. Igazi kalandor, kitűnően úszik és búvárkodik. Rendszeresen utazik egy speciális sarkvidéki közlekedési eszköz igénybevételével, azaz úszó jégtáblákon sodortatja magát, sokszor messze eltávolodva a szárazföldtől. Egyszer egy példányt nem kevesebb, mint 320 km-re találtak a legközelebbi parttól.

Kondícióját és ügyességét nem egy olimpiai bajnok megirigyelhetné. Olyan bravúrokra képes, ami szinte hihetetlen. A rénszarvasnál is gyorsabban fut, sőt, sima jégen képes elérni a 40 km/óra sebességet; átugrik akár 2 méteres hótorlaszokat is, és távugrásban 3,7 méterre képes elugrani. Persze kiválóan úszik (4 km/óra sebességgel) és búvárkodik. A kisebb példányok még a meredek jégfalakon is felmásznak oly módon, hogy karmaikkal üregeket vágnak a tömör jégbe. Nem gyáva állat, és tériszonya se nagyon van, ugyanis ha sarokba szorítják, akár 15 méter magasból is a vízbe veti magát. Ez a bátor és hatalmas medve az északi területek koronázatlan királya.

Remek vadász, bár leginkább lesből támad. Csendes türelemmel várakozik egy-egy lék közelében, míg egy fóka fel nem bukkan levegőért. Krémfehér bundája teljesen beleolvad a környezetbe, tökéletes mimikrijét csak szénfeketén csillogó orra rontja el, ami gyakran árulójává válik, és melynek jópár fóka köszönheti az életét. Másrészről viszont roppant veszélyes ez a nózi, hisz olyannyira kifinomult szaglással rendelkezik, hogy képes akár 1 méter vastag hótakaró alatt megérezni a rejtőzködő bébifóka szagát. Étrendje legfőképp fókákból áll, de megeszi a halat és a tengeri madarakat is.

Sajnos az ember keze a zord északi hómezőkre is "betette a lábát", és a kíméletlen vadászat miatt a kipusztulás fenyegeti ezt a fenséges ragadozót. Mára már csupán körülbelül 10 000 jegesmedve él szabadon. Az utánpótlás nem túl sűrű, ugyanis kétévente 1-4 bocs látja meg a napvilágot március-április hónapban, ami nem túl sok. Maximálisan 34 évig is elélhetnek ezek az állatok, persze csak ha hagyják őket.

Rianna
2002. január 17.

A lap tetejére

Kacsacsőrű emlős

Hangyászsün

Vízi erszényes patkány

Erszényes vakond

Erszényes farkas

Óriás erszényes mókus

Rövidlábú erszényes egér

Vörös óriáskenguru

Erszényes hangyász

Laposfejű erszényes egér