A
Fõvárosi Állat- és Növénykert pálmaházának alagsorában helyet
kapott Akvárium igen hosszú, majd kilenc évtizedes múlttal rendelkezik.
Eddigi fennállása során többször kénytelen volt bezárni kapuit
különbözõ okok miatt (háborús, statikai, mûszaki). A mai napon
negyedszer nyitották meg a nagyközönség elõtt, és remélhetõleg
mostantól folyamatosan látogatható lesz.
A
megnyitón nagy tömegben kéviseltette magát a sajtó, beszédet mondott
dr. Bogsch Ilma az Állatkert jelenlegi fõigazgatója, utána Budapest
fõpolgármestere, Demszky Gábor szólalt fel, majd az állatkert
volt fõigazgatója, jelenlegi környezetvédelmi miniszter, dr. Persányi
Miklós beszélt hosszan a kert fejlõdésérõl, perspektívájáról,
hiszen neki ez köztudottan szívügye.
A
szalag átvágása után a jelenlevõk leözönlöttek az igen érdekesen
dekorált körlépcsõn, melynek falán a freskó olyan érzetet keltett,
mintha egyre lejjebb merülnénk a tenger mélyére. Nézzünk szét
mi is!
Az
alagsorban a korallszirtek életközösségét bemutató három-három
ablakon át megtekinthetõ összefüggõ medencék közt haladunk a központi
rész felé. A kétszer 11.000 literes akváriuomokban az Indiai-
és a Csendes-óceán, illetve az ezek közt található kisebb tengerek
és a Vörös tenger élõvilágát csodálhatjuk meg. Különösen érdekes
volt ez a lilás sznezetû izémicsoda, ami tulajdonképpen a tengeri
uborka. A kékesebb lila foltocska egy izgága hal, aki beúszott
a képbe.
Na
õ pedig a sünhal, aki hasonlóan a gömbhalhoz fel tudja magát fújni.
Ha veszedelem fenyegeti, telepumpálja magát levegõvel és vízzel,
méretének sokszorosára nõ, és a testét borító módosult pikkelyekbõl
kialakult tüskék felmerednek. Tisztára úgy néz ki tõle, mint egy
hatalmas barna vadgesztenye termés. Ezt akkor szokták produkálni,
mikor már nem tudnak elmenekülni. ilyenkor képtelenek elúszni
már, de roppant ijesztõen hatnak, ami általában elég is arra,
hogy békén hagyják õket.
A
tengeri csillagokat igen könnyen sikerült lefotózni, hiszen nem
egy izgága népség. Így nem kellett vakut használnom, ami becsillan
ha nem megfelelõ szögben tartja az ember a gépet. Szóval jól sikerült
kép lett ez a csillagocska.
Õ
pedig már a Tûzhal, külföldi nevén Lionfish. Szinte mindenhol
elõfordul, ahol meleg a tenger, és korallzátonyok vannak. Én is
találkoztam vele már élõben, lent a Vörös-tenger
nél. Vigyázni kell, nehogy az úszósugaraiba nyúljon az ember,
mert igen égetõ és kellemetlen tapasztalatokra tehet szert.
Szintén
vigyázni kell a murénával, igaz én nem pont ezzel a fajjal találkoztam,
de õ is ilyen lukakban él. Ha óvatosan közelít az ember, hagyja
magát megsimogatni, sõt, élvezettel tartja oda a nyakát, hogy
vakarászd. Azért vigyázni kell, mert ha valaki enni ad neki mondjuk
fõtt tojást, utána ne nagyon nyúlkáljon felé, mert kajának nézi
a kezét korábbi tapasztalatai alapján. A harapása, hatásában a
szájában élõ mikroorganizmusok miatt a komodói varánuszéhoz hasonlít.
És
a szépséges fenséges császárhal, az Emperor angelfish, az angyalhalacskák
közt az egyik legszebb szerintem. Érdekes jelenség még a Doktorhal
és a Picasso hal is, és remek színt adnak az akváriumban a különféle
pillangóhalacskák.
Õ
pediglen már Languszta, aki nagyon fini reggelire, de ezen a szent
helyen ilyesmire még gondolni sem szabad. Egyébként a Macska cápával
van egy akváriumban, akivel nem bántják egymást.
Látható
soféle kis rák a különféle medencékben, ott figyel a medverák,
akinek csak a farkát sikeült lefotózni, de a tarisznyarák volt
oly kedves mozdulatlanul modellt állni/ülni/feküdni, vagy leginkább
hasalni nekem. Nagyon tetszettek még a murénák medencéjében látható
piciny ciklámen színû languszta alkatú rákocskák. Igen dekoratívak.
A
második legnagyobb, 20.000 literes medencében a Bambuszcápa lakik,
de õ bebújt a kõbunkerébe, hogy csak a farka végét láttuk, de
ahhoz is nagy képzelõerõ és éles szem kellett. Viszont gyönyörûen
látszik a felújított épületrész restaurált mozaikdíszítése.
Végül
a kijárat elõtt a legnagyobb medence, mely önmagában 23.000 literes.
Itt található a rájasimogató, már amikor a rájácskák hajlandóak
felmenni az erre kialakított részbe. Amúgy nagyon impozáns a homorú
homlokzati üvegû hatalmas medence. A ráják mellett persze jelen
vannak a tisztogató halacskák, és más színpompás halak is. Ezen
a képen ilyen piciben ugyan nem látszik, de épp Dr. Persányi Miklós
ad interjút a kép bal felsõ részében.
Pár
szó az Akvárium történetérõl. 1912. május 20-án lett elérhetõ
a nagyközönség számára. Akkor édesvízi és tengeri élõvilág halai
is bemutatásra kerültek, az utóbbiak fõleg az Adriai tenger faunájából.
Összesen 28 medencében csodálhatták meg a látogatók a vízi élõvilágot.
Az akvarisztikai programot Dr. Lendl Adolf dolgozta ki, míg a
konkrét mûszaki terveket Dr. Végh Gyula fõvárosi mérnök készítette.
Az elegáns
és mutatós mozaikdíszítés Róth Miksa császári és királyi üvegfestõ
keze munkáját dícséri.
Sajnos a menyitás
után nem sokkal az elsõ világháború komoly nehézségeket okozott
a tengeri állatok tartásához szükséges feltételek biztosításában,
gyakorlatilag megszûnt a tengervíz utánpótlás. Csak 1925-tõl teremtõdtek
meg a szükséges feltételek, de ekkor már több expedíciónak köszönhetõen
szép számmal gyarapodott az Adria élõvilágának bemutatója. 1934-ben
komoly átalakításként természetes fényt kapott az Akvárium. Sajnálatos
módon a második világháború alatt gyakorlatilag az egész elpusztult,
az épület is komoly sérüléseket szenvedett, a mozaikok is megcsonkultak,
a tetõ beszakadt. Az akváriumok lakóira se várt különösebb jó,
õket az ostrom alatt éhezõ lakosság megette.
A helyreállításra
csak 1954-55-ben kerülhetett sor, amit nagyban nehezített a bürokrácia,
de végül 1955 december 31-én másodszorra is megynyitotta kapuit
az Akvárium. A tengervizet ebben az idõszakban a magyar tengerjáró
hajók szállították az Állatkert részére. Az 50-60-as években magas
színvonalú kiállításon igen gazdag gyûjteménnyel találkozhattak
a látogatók. Sajnos aazonban statikai problémák jelentkeztek és
így kénytelen volt 1973-ban bezárt. Három év felújítás után 1984-ben
nyílt meg harmadszorra, de ez a felújítás se tartott ki sokáig
és 1996-ba ismét bezárták az Akváriumot.
A
jelenlegi megynyitó remélhetõleg hosszú idõre szól. Újra eredeti
szépségükben pompáznak a díszítõ mozaikok is. Komoly és tartós
felújítási munkákat végeztek el az épületen, ami összesen mintegy
396 millió forintba került. Ezen felül az elsõ beszerzési költségek
további 69 millió forintot tesznek ki, ami az induló állatállomány
illetve a tengervíz beszerzését fedezi.
Jelenleg 27 medence
látható, ezek közül a legnagyobb 23.000 literes, van egy 20.000
literes, két 11.000 literes, és három 6000 literes medence. Az
tengervíz mennyisége összesen mintegy 150.000 liter. Az Akvárium
külsõre a régit idézi, mégis tágabb, nagyobb életteret nyújt a
gyûjtemény részére. A háttérben pedig korszerû technológia biztosítja
a zavartalan mûködést. Változást jelent még, hogy a korábbi gyakorlattól
eltérõen az Akvárium csak tengeri élõvilágot mutat be. Az édesvízi
bemutatók átkerülnek más házakba, külsõ egységekbe. Az egész Akvárium
rendszerét az új koncepció alapján a tengervizet igénylõ élõlények
tartására alakították ki. Ezt egy többszörösen biztosított nyolckörös
rendszer szolgáltatja. Természetesen ez a rendszer ki van egészítve
a szükséges megvilágítási technológiával (természetes fény plusz
háromféle színhõmérsékletet biztosító fényforrás).
Remélem élvezetes
virtuális séta kerekedett ebbõl a kis beszámolóból, és kedvet
kaptatok élõben is megtekinteni ezt a csodálatos gyûjteményt.
Megközelítés a Pálmaházon keresztül, nyitás 10 órakor, zárás a
többi állatházéval egyidõben (ez idõszaktól függõ, januárban 15:30).
További képek a FOTOALBUM-ban.
