Csaknem két évnyi szünet után ismét láthatnak zebrákat a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatói. A "tigrislovakat" a közelmúltban azért kellett nélkülöznie a kertet felkereső nagyközönségnek, mert a Nagyszikla felújítása, valamint a Szavannakifutó kiépítések munkálatai miatt a zebrák egykori férőhelyét is teljesen átépítették. Az építkezés befejeztével azonban a korábban Budapesten élt két zebrakanca, Vanda és Wepesi visszaköltözhetett a fővárosba. Mi több, csatlakozott hozzájuk egy harmadik nőstény, Abena is, aki Hollandiából érkezett. A három zebrahölgy mellé az Állatkert még az idén egy hím állatot is beszerez.

Miért csíkos a zebra?

A zebrák csíkosságának okait a tudománynak még nem sikerült kétséget kizáró módon megfejtenie. Az erdőlakó patásoknál gyakori az álcázást szolgáló csíkozat, a nyílt terepen élő zebráknál azonban ez a magyarázat nem állja meg a helyét. Egyes vélemények szerint a ragadozók összezavarását szolgálja a mintázat, mások szerint a hőháztartás szempontjából kedvező. Van egy olyan elmélet is, amely figyelembe veszi a zebra-minta változatosságát: egy-egy zebrafajon belül ugyanis mindig azonosak a fő motívumok, ám a rajzolat finom részletei eltérőek az egyes egyedeknél. Így a mintázat a fajtársak felismerését, illetve az egyedek azonosítását is szolgálhatja. A legvalószínűbb, hogy egyszerre több oka is van annak, amiért a csíkos mintázat a zebrák számára előnyt jelent.

A mintázat fajonkénti különbözősége egyébként a zoológusok, állatkerti szakemberek számára is előnyös, mivel a csíkozat alapján meg tudják mondani egy zebráról, hogy pontosan melyik fajhoz tartozik, és hogy eredetileg Afrika mely részén őshonos. A Grevy-zebrát például vékony, keskeny csíkok jellemzik (ezért hívják zsinóros zebrának is), a hegyi zebrák farán jellegzetes, rács alakú minta ("farrács") látható, az alföldi zebrák pedig kifejezetten széles csíkokat viselnek, ráadásul a Zambézi folyótól délre élő példányoknál a vastagabb főcsíkok között halványabb vendégcsíkok is megfigyelhetőek.

A zebrák egyébként az Elefántházzal szemközti kifutóban kaptak helyet, ott, ahol 1912-től egészen a múlt hónapig a zsiráfokat láthatták a látogatók. Mivel azonban a zsiráfokat átköltöztették az új Szavannakifutóba, régi férőhelyük felszabadult. A zebrákat korábban más afrikai patásokkal, jávorantilopokkal, gnúkkal, mendeszantilopokkal közös kifutóban tartották Budapesten, azonban legtöbbször külön kellett őket a kifutóra engedni, mivel a zebracsődörök rendre kötekedőnek bizonyultak az antilopkkal szemben. Ezért döntött úgy az Állatkert szakmai vezetése, hogy a továbbiakban a zebrák egy önálló, a zsiráfok átköltöztetésével felszabadult kifutóban kapnak helyet.

A három állat egyébként a háromféle zebrafaj (hegyi, alföldi és Grevy-zebra) közül a Kelet-, Délkelet- és Dél-Afrikában őshonos alföldi zebra elnevezésű fajhoz tartozik. Annak is a Böhm-zebra (Equus burchelli boehmi) néven ismert alfajához, amely Kelet-Afrikában, a Zambézi folyótól északra él. A különféle zebrákat egyébként elsősorban csíkozatuk alapján tudják megkülönböztetni a szakemberek.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya

A lap tetejére

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Ismét vannak zebrák

Ismét vannak zebrák az Állatkertben

A három zebrakanca mellé hamarosan egy csődör is érkezik

Újra vannak zebrák az Állatkertben! Vanda, Wepesi és Abena, a három zebrahölgy a napokban vette birtokba kifutóját.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya

FLS