ZooMánia

Újjászületik a Nagyszikla

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény

Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo

Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Újjászületik a Nagyszikla

Budapest, 2006. április 27. (csütörtök)

A napokban kezdődtek meg a munkálatok

A napokban megkezdték az állatkerti Nagyszikla felújításának munkálatait. A közel százesztendős cementbeton műszikla rekonstrukciója várhatóan jövő szeptemberig fog tartani. A munkálatok miatt a szikla térségében lakó állatokat is át kell költöztetni. Egy részüknek az Állatkert területén belül alakítottak ki ideiglenes helyet, mások átmenetileg más állatkertekbe kerülnek.

Hosszú várakozás után végre megkezdődhet az állatkerti Nagyszikla felújítása. A 34 méter magas, cementbeton műszikla már több, mint kilencven éves: 1909 és 1912 között Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrászművész tervei alapján épült. A második világháború során több helyen megsérült építményen kisebb felújítások ugyan történtek az elmúlt évtizedekben, ezek azonban legtöbbször csak a balesetveszély elhárítását szolgálták. Az átfogó rekonstrukció - a Főváros beruházásaként, címzett támogatásból - a napokban kezdődhetett meg, és várhatóan 2007 őszéig tart.

A munkálatok ideje alatt a Nagyszikla térségében lakó állatok számára ideiglenes helyet biztosítanak az Állatkert szakemberei. A lámák a Teveház végében, a csíkos hiéna a szerválok melletti kifutóban, az ormányosmedvék a perzsa leopárdok szomszédságában kapnak ideiglenes férőhelyet. A vörös macskamedvének is nevezett kispanda, valamint Johnny, a fehérfejű rétisas számára az állatsimogatónál épült ideiglenes kifutó, illetve röpde.

Néhány állatnak helyben nincs mód megfelelő átmeneti férőhelyet biztosítani, ezért a galléros páviánok a győri Xántus János Állatkertben, a tarvarjak pedig a veszprémi Kittenberger Kálmán Állatkertben vendégeskednek. Serif és Sára, a két grizzlymedve viszont a Veresegyházi Medveotthonba kerül, itt tudnak számukra a legmegfelelőbb átmeneti szállást biztosítani. A két állat a többi, ott lakó medvétől elkülönített szálláshelyet kap. Miután új, korszerűbb férőhelyük elkészült, az elköltözetett állatok természetesen mind visszakerülnek majd a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

A Nagyszikla felújítása nemcsak műszaki szempontból szükséges, hanem az állatok jólléte miatt is. Az állattartó helyek egy része - például a medvekifutók - még az 1912-es állattartási technológiát tükrözi, bár apróbb javításokkal az elmúlt években is sokat sikerült javítani az elhelyezési feltételeken. Az újjászülető Nagysziklán azonban az állatok is jobb, tágasabb és természetszerűbb férőhelyet kapnak.

Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

Vendégkönyv - Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat! :))

A lap tetejére

Építészeti különlegesség

Az állatkerti műsziklák ötlete eredetileg egy svájci építésztől, Urs Eggenschwylertől származik. Az első ilyen építmény 1907-ben épült a hamburg-stellingeni Hagenbeck Állatparkban, ahol a műszikla jól kiegészítette a Carl Hagenbeck által kiötlött panorámakifutós bemutatási rendszert. Amikor a Fővárosi Állat- és Növénykert 1909 és 1912 között átépült, ez a bemutatási rendszer számított a legkorszerűbbnek. Ezért két műszikla is épült Budapesten. A példát később több állatkert is követte, ám napjainkra már csak kevés maradt meg ezek közül a műsziklák közül. Európában ma már csak három állatkertben (Hamburg, Budapest, Párizs-Vincennes) találni "Hagenbeck-stílusú" műsziklát. Ezek közül azonban a budapesti Nagyszikla a legtermészetesebb megjelenésű. Vasbeton vázra épült cementbeton héjazatát ugyanis úgy alakították ki, hogy valóban létező kőzetekre emlékeztessenek. Így a műszikla a Karszt-hegység szürke mészkövét utánozza, a tetején pedig egy dolomit "sisakot" alakítottak ki a kőművesek.