Ma délben adta át a közönségnek Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a városligeti intézmény újjászületett medvekifutóját. Az új létesítményt a közelmúltban elkészült Nagyszikla rekonstrukciójának részeként újították fel.

Mi az, hogy "szíriai barnamedve"?

A barnamedvék nagyon sikeres állatok, három kontinensen, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is őshonosnak számítanak. Ez már csak azért is lehetséges, mivel a legutóbbi jégkorszak idején a világtengerek szintje lényegesen alacsonyabb volt, így Észak-Amerika közvetlen szárazföldi összeköttetésben állt Ázsiával. Ezen az óriási elterjedési területen persze sokféle környezethez voltak kénytelenek alkalmazkodni a barnamedvék, így több helyi változatuk, alfajuk alakult ki. Az európai medveállományok - ide értve a Kárpát-medence térségében élőket is - az európai alfajhoz (Ursus arctos arctos) tartoznak. Az itáliai elterjedésű appennini barnamedvét (U. a. marsicanus) viszont külön alfajként tartják számon. Természetesen Ázsiában és Észak-Amerikában is többféle barnamedve él. A természettudósok megkülönböztetik a grizzly-t (U. a. horribilis), a kihalt mexikói grizzly-t (U. a. nelsoni), a kaliforniai barnamedvét (U. a. californicus), a kodiakmedvét (U. a. middendorfi), a tibeti barnamedvét (U. a. pruinosus), a himalájai barnamedvét (U. a. isabellinus), a mandzsúriai barnamedvét (U. a. manchuricus), a kamcsatkai medvét (U. a. beringianus), a hokkaidoi barnamedvét (U. a. yesoensis), és az Állatkertben is látható szíriai barnamedvét (U. a. syriacus) is.
Maga a szíriai barnamedve a Közel-Kelet lakója: eredetileg Törökország, Szíria, Libanon, Izrael, Irak, Irán, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia, valamint Afganisztán és Pakisztán területén fordult elő. Napjainkra a Közel-Kelet számos vidékéről teljesen eltűnt.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már 1866-ban, vagyis a megnyitás évében is éltek medvék. Az első medveketrec Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján épült, és egészen a XX. század elejéig volt használatban. 1912-től egészen a közelmúltig a medvék férőhelye a Nagyszikla észak-északnyugati oldalán volt. Ezen a helyen eredetileg két "medvesort" alakítottak ki. A "kismedvesor" lényegében egymással szomszédos apró ketrecekből állt, amelyet - mint állattartásra alkalmatlant - a kilencvenes évek közepén számolt fel az Állatkert. A "nagymedvesort" három sziklakifutó alkotta, amelyeknél széles szárazárok választotta el az állatokat a közönségtől. Ezek a sziklakifutók egészen a Nagyszikla felújításának kezdetéig használatban voltak.

Az új medvekifutó kialakításával lényegében összenyitották a korábbi három állattartó teret, sőt, az egykori árkok és felső sétaút területének felhasználásával még tovább bővítették. Így egy tágas, 420 négyzetméteres szabadkifutó jött létre a Nagyszikla oldalában. A kifutó mérete lehetővé tette egy nagy terjedelmű medence kialakítását, amely harmincezer liternyi vizet képes befogadni. A felújítás során természetesen megőrizték az eredeti sziklafelszínt, amely műemléki oltalom alatt áll. A kifutóhoz több, egymástól elkülöníthető belső férőhely tartozik. Maga a kifutó olyan módon került kialakításra, hogy a betekintő üvegablakokon át a közönség testközelből, mégis biztonságban ismerkedhessen a medvékkel.

A teljesen újjávarázsolt kifutóba barnamedvék költöztek. Közülük két állatról egyből látható, hogy színük nem a jól ismert "medvebarna", hiszen szőrzetük világosabb, amolyan tejeskávé színű. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek az állatok a barnamedve Közel-Keleten honos, szíriai alfajához tartoznak, amelynek egyedeire éppen ilyen világos színű bunda jellemző.

A két állat történelmi-mitológiai neveket kapott, Noénak, illetve Mídásznak hívják őket. Mindketten tizenhét évesek, és hosszú ideig Cipruson éltek, ahol magánszemélyek tartották őket illegálisan, siralmas körülmények között. A helyi hatóságok által lefoglalt két állat tehát "mentett mackóként" került Magyarországra.

A harmadik medve "hagyományos" színű barnamedve, Bucinak hívják, és nemrég töltötte be tizenhatodik életévét.

A Fővárosi Állat- és Növénykert medvekifutóiban sokféle medvefaj kapott már helyet, így természetesen az újjászületett kifutó benépesítésére is több lehetőség kínálkozott. Az intézmény vezetése azért döntött a Magyarországon kevésbé ismert szíriai barnamedvék mellett, mert egyrészt szeretnék ráirányítani a figyelmet a medvék - és ezen keresztül az egész élővilág - sokféleségére. Emellett a kertnek azt a részét, ahol az újjáépített medvekifutó is áll, az elkövetkező időszakban óvilági - ezen belül ázsiai - fajokat bemutató zónává kívánják fejleszteni. Ráadásul a szíriai barnamedvék bemutatásával az Állatkert régi hagyományt is felelevenít, hiszen ilyen medvéket láthatott a közönség az intézmény 1866-os megnyitásakor is.

Forrás: FÁNK

A lap tetejére

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Ismét vannak barnamedvék

Ismét vannak barnamedvék az Állatkertben!

A Nagyszikla oldalában kialakított "lakosztályba" három barnamedve költözött

Forrás: FÁNK

FLS