Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

MBT Vándorgyűlés

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Az emberi sokféleségtől a Városliget történetéig

Budapest, 2006. november 13. (hétfő)

Az Állatkertben tartotta XXVI. Vándorgyűlését a Magyar Biológiai Társaság

- Múlt héten került sor a Magyar Biológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlésére. A csütörtöktől péntekig tartó kétnapos rendezvény fő témája a biológiai sokféleség védelme volt, de több előadás hangzott el az Állatkert jubileuma alkalmából is.

Huszonhatodik alkalommal tartotta meg vándorgyűlését a Magyar Biológiai Társaság. A főként tudományos előadásokból álló vándorgyűlésnek, amelyre november 9-én és 10-én került sor, a Fővárosi Állat- és Növénykert barlangterme adott otthont. A vándorgyűlés előadásai három fő témához kapcsolódtak. Ezek a biológiai sokféleség és a megőrzés lehetőségei, az állatkertek természetvédelmi, tudományos és oktatási tevékenysége, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert 140. jubileuma voltak.

 

A magyar biológusok patinás egyesülete

A Vándorgyűlést szervező Magyar Biológiai Társaság (MBT) a magyar biológusok és a határterületekkel foglalkozó szakemberek 1952-ben alakult, kiemelten közhasznú tudományos egyesülete. Tagsága jelenleg mintegy 3000 főt számlál. Szakmai tevékenységét a 11 szakosztályon, illetve helyi csoportjain keresztül fejti ki. Egyes szakosztályok jogelődjei már az 1852-ben alakult Királyi Magyar Természettudományi Társulatban is működtek, így az Állattani, vagy a Növénytani Szakosztály már több mint százéves múltra tekint vissza.

 

A vándorgyűlés szakmai programját három plenáris előadás vezette be. Hahn István arról értekezett, hogy a különböző kutatási, vizsgálati és értékelési módszerek mennyiben befolyásolják a biológiai sokféleség mértékének meghatározását. Zsigmond Vince a Fővárosi Állat- és Növénykert botanikai gyűjteményének, múltját, jelenét, és lehetséges jövőjét mutatta be. Nagy érdeklődés kísérte Gyenis Gyulának az emberi sokféleségről, illetve a tradicionális kultúrákról tartott előadását is.

 

Néhány, az előadásokon elhangzott érdekesség

- a modern ember kirajzása Afrikából 50-60 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett meg: az egyik legkorábbi vándorlási irány a tengerpart mentén Dél-Ázsián át Ausztrália felé mutatott;
- a Városliget (illetve az egykori "városerdő") területe 1842-ig, a vasút építésének megindításáig a mai Szabolcs utca vonaláig tartott;
- az Állatkert (és vele a Városliget mai területének) természetes növényzetére a parkosítás előtt ligeterdei növénytakaró borította: erre utal az is, hogy az ilyen társulásokra jellemző lágyszárúak, így a hóvirág, a gyöngyvirág, vagy a ligeti csillagvirág ma is remekül érzi magát a kertben, sőt, ezek a növények évről évre terjeszkednek is.

A kétnapos szakmai rendezvényen összesen huszonhat előadás hangzott el. A témák között szerepelt a régi haszonállatfajták génmegőrzése, a Pannonhalmi Bencés Főapátság arborétumának botanikai feltérképezése, az európai szárazföldi teknősök tartása során jelentkező állategészségügyi problémák, az állatkerti fajmegőrzés néhány kérdése, és számos további téma is. A vándorgyűlés résztvevői között biológusok, botanikusok, zoológusok, természetvédelmi, állatkerti és agrárszakemberek mellett érdeklődő középiskolai hallgatók is akadtak.


Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

A lap tetejére

 

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS