Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Malaca van az Állatkertnek!

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Malaca van az Állatkertnek!

Budapest, 2007. április 27. (péntek)

Ica, a mangalica koca is hozzájárult az állatkerti szaporulathoz

Az egzotikus, sokszor veszélyeztetett vadállatok mellett a háziállatok is jól szaporodnak a Budapesti Állatkertben. Jó példa erre a Parasztudvarban látható mangalica anyakoca, aki éppen öt kismalacot nevel. A háziállatok bemutatása fontos része az Állatkert tevékenységének, hiszen a nagyvárosi emberek számára ezek az állatok éppúgy egzotikumnak számítanak, mint a messzi tájakról származó vadállatok.

Nemcsak a ritka majmok, az orrszarvúak és a tevék szaporítása terén áll jól az Állatkert: nincs hiány a zsírsertésekben sem! Ica, az állatkerti parasztudvar mangalica kocája ugyanis öt helyes kismalacot nevel immár hetek óta. A malackák még április 4-én láttak napvilágot, és azóta is szépen fejlõdnek. A kismalacok - ahogy a sertéseknél szokás - mintegy 114 napos vemhesség (ahogy az állattenyésztésben tanítják, három hónap, három hét és három nap) elteltével születtek meg. Jelenleg a napjuk nagy része - az anyaállattal együtt - szunyókálással telik, bár ezt természetesen gyakori evés is megszakítja.

 

Göndör szõrû házisertés

A mangalicát gyakran õsi sertésfajtának gondolják, pedig sokkal késõbb alakult ki, mint például a magyar szürke szarvasmarha. A mangalica kialakulását eredményezõ tudatos tenyésztõ munka a XIX. század elején kezdõdött meg. Kitenyésztésében a balkáni sumadia sertés mellett olyan középkori eredetû parlagi fajtáknak (pl. a bakonyi sertésnek) lehetett szerepük, amelyek a XIX. század végén kipusztultak.
A mangalica jellegzetes zsírsertés, vágósúlyának tekintélyes részét az ún. fehéráru (szalonna, háj, bélzsír) teszi ki. A sertészsír XIX. század végén és a XX. század elsõ felében igen keresett volt, így nem meglepõ, hogy ebben az idõben a hazai sertésállomány nagy része mangalica sertésekbõl állt.  A második világháborút követõen, illetve a sovány sertéshús iránti kereslet növekedésével a mangalica jelentõsége csökkent, olyannyira, hogy 1973-ban már csak 39 koca élt az országban. A gazdasági jelentõségét vesztett fajtát ettõl kezdve csak mint géntartalékot, illetve "kulturális örökséget" tartották fenn. Újabban azonban ismét megnõtt az érdeklõdés iránta, mert kiderül, hogy a fajta - esetleg más fajtákkal keresztezve - kiválóan alkalmas a serrano nevû spanyol sonkakülönlegesség elõállítására.
A mangalica három színváltozata ismert: szõke, vörös és fecskehasú. Jellegzetes, a téli idõszakban kifejezetten göndör szõrét száz éve az építészetben használták: a cementhabarcsba keverték, hogy annak megkötésekor ne keletkezzenek repedések.

 

A sertések szaporítása természetesen nem nevezhetõ egyedülálló, vagy különleges szakmai eredménynek, és természetvédelmi szempontból sincs kimondott jelentõsége. Ugyanakkor az Állatkert fontosnak tartja, hogy háziállatokat is bemutasson, illetve rendszeres szaporulattal is fokozza az érdeklõdést ezen állatok iránt. A tapasztalatok szerint ugyanis a városi emberek nem ismerik igazán a tradicionális háziállatokat sem, így azok ugyanúgy egzotikumnak számítanak, mint az Állatkert idegen égtájakról való lakói. Ma már a világ szinte valamennyi komoly állatkertjében tartanak háziállatokat is. E kertek közül egyébként éppen a budapesti volt az elsõ, amely háziállat bemutatót létesített, még 1912-ben, az akkori igazgató, Lendl Adolf kezdeményezésére.

Egyébként a kismalacok mellett más kisállatok is láthatók a Parasztudvarban, illetve a vele szomszédos Állatsimogatóban. A kecskéknél az elmúlt hetekben húsznál is több gida született, de több bárányt is láthatnak a látogatók. Panni, a magyartarka tehén is egy üszõborjúval osztja meg istállóját, és az elkövetkezõ hetekben várhatóan egy csikós kanca is érkezik majd a parasztudvari karámba.



Bõvebb információval szolgál a
Fõvárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

A lap tetejére

 

 

 

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS