Hírek
ZooMánia TV
Vélemény
Köln Zoo
Barcelona Zoo
Zagrab Zoo
BpZoo 1.
BpZoo 2.
BpZoo 3.
Akvárium BpZoo
Hefti
Marineland
Vörös tenger
Állati
érdekességek
Fordításaim,
cikkeim
Kutyák-Macskák
|
A Majomház legifjabb lakói
Budapest, 2005. november 16. (szerda)
A mangábéknál egy, a karmosmajmoknál két kölyök cseperedik
A
tavaly felújított Majomházban jól szaporodnak a ritka főemlősök.
Az Afrikában honos aranyhasú mangábéknál egy, az eredetileg Dél-Amerikában
élő aranykezű tamarinoknál pedig két kölyköt láthat cseperedni
a közönség. E két faj állatkerti szaporodása azért is örvendetes,
mert a természetben mindkettőjük veszélyeztetettnek számít.
Majomkölykök
hancúroznak a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly felújított Majomházában.
Az Afrikában őshonos aranyhasú mangábéknál cseperedő kölyök július
31-én született, tehát már három és fél hónapos, de mivel életének
első hónapjaiban szorosan anyjába csimpaszkodott, korábban nagy
szerencse kellett ahhoz, hogy a nagyközönség megláthassa. Mostanra
viszont a kicsi már aktívan ismerkedik a környezetével, bár az
anyaállattól még mindig nem távolodik el túlságosan. Időközben
a Majomház üvegtetejű csarnokában látható, eredetileg dél-amerikai
elterjedésű vöröskezű tamarinoknál is kölykök születtek. A szeptember
8-án született két apróság mostanáig az anya hátán utazott, a közelmúltban
viszont már annyira nekibátorodtak, hogy a felnőttekéhez hasonló
ügyességgel közlekednek az ágak között.
Azt még nem tudni, hogy a kölykök milyen neműek,
ezért egyelőre nevet sem kaptak. Az azonban bizonyos, hogy akár
nőstényeknek, akár hímeknek bizonyulnak a fiatalok, világra jövetelük
természetvédelmi szempontból mindenképpen fontos. Már csak azért
is, mert a vadonban mindkét faj fenyegetettnek számít, az állatkertek
pedig erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy e fajok fennmaradásához
hozzájáruljanak.
A vöröskezű tamarinok állatkerti szaporításának összehangolása
érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA)
már évek óta fenntart egy európai törzskönyvet, és újabban az aranyhasú
mangábék törzskönyvezése is megkezdődött. Az aranyhasú mangábéról
egyébként tudnivaló, hogy ma még az állatkertekben is különleges
ritkaságnak számít. Jelenleg négy európai, valamint hét USA-beli
állatkertben mutatják be ezeket az állatokat, összesen negyvenhárom
egyedet. Közülük hat a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója. A
budapesti mangábécsapat hagyományosan jól szaporodó, gyarapodó
populációnak számít. Éppen ezért a magyar főváros állatkertje komoly
szerepet játszhat az aranyhasú mangábék védelmében.
Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel.: (1) 273-4900/177; (1) 273-4910; fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtóreferens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20/200-5812
Vendégkönyv
- Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat!
:))
A lap tetejére |
Az aranyhasú mangábé
Latin név: Cercocebus agilis chrysogaster
Angol / német / francia név: Golden-bellied Mangabey / Goldbauchmangabe
/ Mangabey a ventre doré
Elterjedés:
Közép- és Nyugat-Afrika
Szaporodás: Hathónapos vemhesség után rendszerint egy kölyök születik.
A fiatalok 4-5 évesen válnak ivaréretté, és állatkerti körülmények
között akár 30 évig is élhetnek
A vöröskezű tamarin
Latin név: Saguinus midas midas
Angol / német / francia név: Red-handed Tamarin / Rothandtamarin
/ tamarin a mains rousses
Elterjedés:
Dél-Amerika északnyugati és nyugati része
Szaporodás:
A nőstények 140-145 napig vemhesek, és általában két
utódot hoznak a világra ellésenként. A kicsik három hónapos korukig
anyatejen élnek, és 16-20 hónapos korban érik el az ivarérettséget.
Élettartamuk a 16 évet is elérheti.
A Majomház
Az épület Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint 1909. és
1912. között épült. 1936-ban kibővült egy üvegtetejű oldalszárnnyal,
a 60-as, 70-es években pedig kisebb átalakításokat végeztek rajta.
Az épület átfogó rekonstrukciójára a közelmúltban került sor, a
felújított épület a hozzá tartozó szabadkifutókkal 2004 szeptemberében
készült el. |