Hírek
ZooMánia TV
Vélemény
Köln Zoo
Barcelona Zoo
Zagrab Zoo
BpZoo 1.
BpZoo 2.
BpZoo 3.
Akvárium BpZoo
Hefti
Marineland
Vörös tenger
Állati
érdekességek
Fordításaim,
cikkeim
Kutyák-Macskák
|
"Apasági vizsgálat" a gorilláknál
Budapest, 2006. november 8. (szerda)
Végre le lehetett mérlegelni Golot: a budapesti gorillahím 183 kg-os
"Apasági vizsgálathoz" kellett vért venni Golotól, a Fővárosi Állat- és Növénykert termetes gorillahímjétől. Mivel ez a gorilla éber állapotában lehetetlen feladat volna, a vérvételre altatásban került sor. Az "apasági vizsgálatra" azért van szükség, mert bizonytalan, hogy a most 26 éves, Stuttgartban született állatnak az akkor ott élt hímek közül melyik lehetett az apja. Ez pedig tenyésztési szempontból elengedhetetlenül fontos információ.
Nem mindennapi "apasági vizsgálatot" folytat le a Fővárosi Állat- és Növénykert az európai állatkertekben tartott gorillák tenyészprogramját felügyelő koordinátor kérésére. A szakemberek azt szeretnék megtudni, hogy ki lehet Golo, a termetes budapesti gorillahím apja. Ez az adat ugyanis hiányzik a nemzetközi gorillatörzskönyvből.
Golo 1989 májusa óta él Budapesten, és bár előtte a Zürichi Állatkert lakója volt, eredetileg Stuttgartban, az ottani Wilhelma Állat- és Növénykertben látta meg a napvilágot. A most 26 éves állat száramzásáról tudni lehet, hogy anyja a nemzetközi gorillatörzskönyvben 241-es számon szereplő Mimi volt. Nem ismert azonban, hogy a Stuttgartban akkor élő két gorillahím, Banjo és Gaidi közül pontosan melyik lehetett az apaállat. Ez pedig igen fontos információ lenne, hiszen az állatkerti gorillaállomány tervszerű fenntartását szolgáló tenyészprogramban - például az egyes állatok rokonsági fokának megállapításához, a tenyésztési tervek elkészítéséhez, és a rokontenyésztés elkerüléséhez - szükség van az ilyen adatokra.
Az apaság kérdésének tisztázása érdekében tegnap délelőtt vért vettek Golotól. Minthogy azonban ezt az embereknél egyszerű beavatkozást egy gorillánál csak altatásban lehet kockázatmentesen elvégezni, a kert állatorvosai el is altatták a gorillahímet. A vérvétel mellett - ha már úgyis altatásban volt az állat - ultrahangos szívvizsgálatot és EKG-vizsgálatot is végeztek rajta, ugyanis az elmúlt időszakban az állatkerti emberszabásúaknál számos esetben diagnosztizáltak szívproblémákat. Bár ezek a vizsgálatok még kiértékelésre várnak, az előzetes adatok alapján úgy tűnik, Golo szívével és általános kondíciójával minden rendben van. Ugyanez vonatkozik az állat fogazatára, amelyet örvendetesen jó állapotban találtak a vizsgálat során. Az altatás nyújtotta lehetőséget kihasználva a gorillahím súlyát is lemérték: a mérleg 183 kg-ot mutatott!
Természetesen azt még nem tudni, hogy az apasági vizsgálat pontosan milyen eredményhez vezet, hiszen ehhez a levett vérmintával további vizsgálatokat kell végezni. A genetikai vizsgálatokat a Freiburgi Egyetem Humángenetikai Intézetében végzik, és jó esély van arra, hogy egy hónap múlva Golo származásának kérdéses részleteire fény derüljön.
Technikai információ
Mivel az Emberszabású Majmok Házának kezelő területén más helyszínekhez képest szigorú állategészségügyi előírások érvényesek, ennél a beavatkozásnál - a szokásoktól eltérően - nem volt mód a fotós és operatőr kollégák fogadására. Akinek azonban segítséget jelent, Állatkertünk sajtóirodája örömmel küld fényképfelvételeket a beavatkozásról. |
Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812
A lap tetejére |
Törzskönyv: nemcsak a háziállatoknál
Régóta ismeretes, hogy a fajtatiszta kutyákról, lovakról és más, tenyésztett állatokról törzskönyveket vezetnek. Kevesen tudják azonban, hogy törzskönyvek az állatkertek világában is léteznek.
Ezeknek a törzskönyveknek az állatok egyedi adatainak és rokonsági kapcsolatainak nyilvántartása a legfőbb feladatuk. Ezen adatok ismerete nélkül ugyanis lehetetlen volna a különféle állatfajok állatkerti á
llományainak fenntartása olyan módon, hogy az adott faj meglévő genetikai sokfélesége hosszú távon fennmaradjon.
Jelenleg 182, zömmel veszélyeztetett állatfajról vezetnek nemzetközi törzskönyvet. Emellett további törzskönyveket tartanak fenn a regionális állatkerti szervezetek, így az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is. |