Hírek
ZooMánia TV
Vélemény
Köln Zoo
Barcelona Zoo
Zagrab Zoo
BpZoo 1.
BpZoo 2.
BpZoo 3.
Akvárium BpZoo
Hefti
Marineland
Vörös tenger
Állati
érdekességek
Fordításaim,
cikkeim
Kutyák-Macskák
|
Ganésa szobor az Elefántházban
Budapest, 2007. november 8. (csütörtök)
Az elefántfejű istenség szobrát Ganés-púdzsa szertartás keretében avatják fel
Az ország egyik legnagyobb Ganésa szobrát avatták fel ma a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántházában. Az elefántfejű istenség nagyméretű szobra úgynevezett Ganés-púdzsa, azaz dicsőítő szertartás keretében került felavatásra. Az eseményen részt vett az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, és a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége vezető lelkésze is.
Köszönöm az Állatkertnek és főigazgatójának, hogy az indiai kultúra egy darabját elhozta Budapestre! - így fogalmazott Ranjit Rae őexcellenciája, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete azon az eseményen, amelyre a mai napon került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Délben avatták fel ugyanis azt a Ganésa szobrot, amely az állatkerti Elefántházban kapott helyet. Az elefántfejű istenség szobrát hagyományos dicsőítő szertartás, Ganés-púdzsa keretében mutatták be a sajtónak és a nagyközönségnek.
Mit kell tudni Ganésáról?
Az elefántfejű Ganésa a legnépszerűbb hindu istenség. A költők, művészek, tudósok, vállalkozók és utazók védnöke. Neve több átírásban is ismert, a szanszkrit eredeti (????) népszerű magyar átírása Ganésa, vagy Ganés, de az angol átírás nyomán gyakran találkozunk a Ganesha, illetve Ganesh írásmóddal, és időnként a nyelvészek által hasznát Ga?e¶a változattal is. A név jelentése "Seregek Ura", magyarázata pedig az, hogy a hagyomány szerint Ganésa Siva seregét vezeti.
Ganésa elefántfejére több magyarázat is van, ezek mindegyike abból indul ki, hogy Siva és Párvatí hindu főistenek gyermeke eredetileg emberfejjel született. Az egyik változat szerint a Szaturnuszt megtestesítő Sani istenség bosszúból hamvasztotta el Ganésa fejét, a másik vélekedés úgy tartja, maga Siva vágta le azt haragjában. A hiányzó fejet mindenesetre egy elefántfejjel pótolták.
Ganésa ábrázolásának több évezredes múltra visszatekintő hagyományai vannak. Az Indra elefántjától "kölcsönzött" nagy elefántfej a bölcsességet, az ormány a hatékonyságot és az alkalmazkodóképességet jelképezi, a pocak pedig Ganésa azon képességét, hogy az életben történő jó és rossz dolgokat egyaránt békésen "megemészti". Az istenséget leggyakrabban négy, máskor több karral, kezeiben szimbolikus jelentőségű tárgyakkal (pl. elefántösztöke, lótusz vagy vízililiom, kígyó, kötelék, tőr, édességgolyó) ábrázolják. A kompozíció része az egér vagy patkány, illetve az ételáldozat is: ezek Ganésa lábához kerülnek. Ganésát általában csorba agyarral ábrázolják, amint a letört agyarvéget a kezében tartja. A hagyomány szerint az elefántfejű istenség maga törte le íróvesszőnek a kétszázezer soros Mahábhárata eposz lejegyzésekor. |
Az eseményre nem véletlenül került sor ezen a napon. A mostani csütörtök ugyanis a több indiai eredetű vallásban is megünnepelt díválí-t, azaz a "fény ünnepét" megelőző nap, az úgynevezett "kis díválí" (vagy narak csaturdasí) napja.
A szobor felavatásán részt vett ¦rila ¦ivarama Svami Maharaja, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége vezető lelkésze. Rövid beszédében felidézte a Ganésához kötődő hagyományokat, így azt is, hogy az indiai kultúra klasszikusának számító Mahábhárata több százezernyi sorát maga az elefántfejű istenség jegyezte le.
Az állatkerti Elefántházban már korábban is állt egy kisebb méretű Ganésa szobor, a mostani azonban a maga nemében az egyik legnagyobb az országban. Amint arra az intézmény főigazgatója, dr. Persányi Miklós is felhívta a figyelmet, a szobor felavatását a Fővárosi Állat- és Növénykert azért tartja fontosnak, mert az intézmény nemcsak az állat- és növényvilág sokféleségét kívánja bemutatni, hanem a kultúrák sokféleségét is. Mindezt pedig oly módon, hogy egyúttal arra is felhívja a figyelmet, az élővilág mennyire fontos szerepet tölt be az emberi kultúrában már a civilizáció kezdete óta.
A szobor felavatása után az esemény résztvevői megismerkedhettek Hellával és Zittával, az Állatkert két ázsiai elefántjával is. Az elefántokon kívül vízilovaknak, szirtiborzoknak, marabuknak és több más állatnak is otthont adó Elefántház 1909. és 1912. között épült Neuschloss Kornél tervei alapján. Nagyszabású felújítása 1999-ben fejeződött be. 2000-ben a felújított épületet az Europa Nostra díj aranyérmével díjazták.
Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812
A lap tetejére |
|