Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Fiókák, kölykök, pelék

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Fiókák, kölykök, ecsetfarkú pelék

Budapest, 2005. július 27. (szerda)

Az Állatkert legifjabb és legújabb lakói

Tovább gyarapodott az "állatkerti ifjúság": flamingófiókák és szirtiborz kölykök cseperednek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A most érkezett afrikai ecsetfarkú pelék már felnőttek, de így is alig 30 grammosak.

Flamingo fiókaNyolc flamingófióka látható a felnőttek társaságában a Fővárosi Állat- és Növénykert flamingótavánál. A fiókák egy-két hét eltéréssel június végén és július elején keltek (a legfiatalabb 7-én kelt), de kezdetben nemigen lehet látni őket, hiszen a fészkelőhelyet a flamingók férőhelyüknek a közönségtől legtávolabb eső felében szokták kialakítani. Mostanra viszont a fiókák elég nagyok és eléggé közel jönnek ahhoz, hogy minden látogató megláthassa őket. A flamingófiókák persze még nem egészen olyanok, mint a felnőttek: nemcsak kisebbek, hanem jellegzetes rózsaszínű tollruhájuk sem alakult még ki. Ehelyett hamuszürke, pihés tollazat fedi a testüket.

A rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) egyébként nagy kolóniákban szeretnek fészkelni, így állatkerti körülmények között is ott szaporodnak jól, ahol több tucat kifejlett állat él együtt. A tojók egy, vagy nagy ritkán két tojást raknak az iszapból és homokból kialakított, miniatűr vulkánra emlékeztető fészeképítmény "kráterébe". A fióka 21-31 napos költési idő után kel ki a tojásból. A cseperedő flamingók táplálására az első pár hónapban a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán speciális begytej termelődik, ezt csurgatják a fiókák csőrébe. Emellett a fiatalok egyhónapos koruk elteltével már az önálló táplálkozással is megpróbálkoznak. Az ivarérettséget 3-5 éves korukban érik el, és a természetben akár a harmincéves kort is megérhetik. Az ismert legidősebb állatkerti egyed 44 éves koráig élt.


Szaporulat volt az Elefántházban bemutatott szirtiborzoknál is. A három kölyök megpillantásához azonban kell némi szerencse, mert - életmódjuknak megfelelően - elég gyakran elbújnak a kövek közé. Ha azonban éppen nincsenek az állatok "rejtőzködős" kedvükben, akár azt is meg lehet figyelni, hogy milyen ügyesen másznak fel még a kölykök is egészen megmászhatatlannak tűnő felületeken, és hogy milyen szívesen időznek a felnőttek hátára felkapaszkodva.

A sziklai szirtiborzokról (Procavia capensis) egyébként tudnivaló, hogy a borzhoz semmi közük nincs, a tudósok inkább arra a megállapításra jutottak, hogy ezek az állatok az elefántokkal állnak közelebbi rokonságban. Ez persze elsőre talán nehezen hihető, hiszen a szirtiborzok ritkán nőnek 4,5 kg-osnál nehezebbre, ám számos anatómiai jellegzetességük, például a láb csontszerkezete az elefántokkal való rokonságra utal. A nőstény szirtiborzok 202-245 napig vemhesek, és ellésenként általában 1-6 utódot hoznak a világra. A meglehetősen fejlett állapotban megszülető utódok kéthetes korukban már megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, bár az anyaállat akár öthónapos korukig is nevelheti őket. Az ivarérettséget 16-17 hónapos korukban érik el, és állatkerti körülmények között - ahol a legtöbb állathoz hasonlóan tovább élnek, mint a vadonban - akár a 11 évet is megérhetik.


Ecsetfarkú pele

A nemrégiben érkezett afrikai ecsetfarkú pelék (Graphiurus murinus) igazi ritkaságnak számítanak az állatkertekben. Jelenleg az egész világon összesen tizenkét állatkertben láthatják ezt az állatfajt a látogatók. Magyarországon ez az első alkalom, hogy ilyen állatokat állatkertben bemutatnak. A rágcsálók, közelebbről a pelefélék közé tartozó faj Afrikában, a Szaharától délre eső területeken őshonos. Az állatok meglehetősen aprócskák, a kifejlett állatok tömege rendszerint a 30 grammot sem éri el. Táplálékuk főként növényekből, fűfélék magvaiból áll, de rovarok, alkalmanként kisebb madártojások és fiókák is szerepelnek az étlapjukon. Védekezésre erős metszőfogaikat használják, amelyekkel erőteljes harapásra képesek. A természetben a fás és bozótos, sziklás, de fűfélékben sem szegény területeket kedvelik leginkább, és legtöbbször az éjszakai órákban aktívak. Éppen ezért az Állatkertben is az éjszakai állatokat bemutató állatházban láthatják őket a látogatók.


Forrás:

Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 363-379/177; fax: 364-0109
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812


Vendégkönyv - Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat! :))


A lap tetejére

 

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS