ZooMánia

Jubileumi emlékév indul

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény

Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo

Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Jubileumi emlékév indul

Budapest, 2006. április 13. (csütörtök)

Új röpdékkel gazdagodtak az Állatkert szárnyasai

A mai nappal vette kezdetét a Fővárosi Állat- és Növénykert jubileumi emlékéve. Az idén 140 esztendős intézmény az év során számos programmal emlékezik majd meg a kert gazdag múltjáról, az Állatkerthez kötődő hagyományokról.A jubileumi emlékévet dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes nyitotta meg. Az évadnyitó keretében avatták fel az Állatkert legújabb létesítményeit. A Pápuaröpde, illetve Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat és a hozzájuk tartozó röpdéket dr. Bozóki András kulturális miniszter adta át a közönségnek. Dr. Bogsch Ilma, az Állatkert főigazgatója az idei évre tervezett fejlesztésekről számolt be, és az esemény zárásaként átadták a orrszarvúvédelmi kampányhoz kapcsolódó alkotói pályázat díjait is.

A JUBILEUMI EMLÉKÉVRŐL

A világ egyik legrégebbi állatkertje

Napjainkban több ezer állatkert működik világszere. A többségük csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, de a világ legrégebbi állatkertjei száz esztendőnél is régebb ideje léteznek. A megnyitás sorrendjét tekintve a ma is létező állatkertek az alábbiak szerint következnek egymás után: Bécs/Schönbrunn (1752), Madrid (1774), London (1828), Dublin (1831), Bristol (1835), Manchester (1836), Amszterdam (1838), Antwerpen (1843), Berlin (1844), Marseilles (1855), Rotterdam (1857), Párizs II. (1858), Frankfurt a/M (1858), Koppenhága (1859), Philadelphia (1859), Köln (1860), Drezda (1861), Melbourne (1862), Moszkva (1864), New York/Manhattan (1865), Szentpétervár (1865), Hannover (1865), Wroclaw (1865), Karlsruhe (1865), Budapest (1866).

A Fővárosi Állat- és Növénykert tehát egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek, hiszen kapuit 1866. augusztus 9-én nyitotta meg. A népszerű intézmény idén 140 éves, régebb óta létezik, mint Budapest, amely előbb Buda és Óbuda, illetve Pest egyesítésével lényegében csak 1872/73-ban jött létre.

Az Állatkert 140 esztendőnyi múltjáról a 2006-os esztendő során jubileumi emlékév keretében emlékezik meg az intézmény. Ennek az emlékévnek a megnyitója volt április 13-án 11 órai kezdettel.

A jubileumi emlékév megnyitása: harang és emléktábla

A "jubileumi emlékév" az Állatkert harangjának megkondításával vette kezdetét. A 8,7 kg-os bronz harangot felirata szerint Walser Ferenc öntötte a "Budapesti Állat Kerti Társulat" számára 1893-ban, ám tudomásunk szerint legalább kilencven éve nem kondították meg. Leleplezésre került az az emléktábla is, amelyet a kert 140 éves történetének emlékére, és a nagy elődök tiszteletére készíttetett el az Állatkert igazgatósága. Az emléktábla egyébként az Állatkert legrégebbi épületére, a Bagolyvárra került.

A Bagolyvárat, amelynek eleve romnak épült falai között zajlanak a jubileumi emlékév megnyitásának eseményei, 1866-ban, vagyis az Állatkert alapításakor építették. Eredetileg a kert egy másik pontján állt, 1912-ben helyezték át mai helyére. Tervezői Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik, az 1860-as évek neves építészpárosa, akiknek a nevéhez olyan ismert épületek fűződnek, mint a vigadó téri Thonet-ház, az Egyetemi Könyvtár épülete, a debreceni Csokonai Színház, illetve a fehérvári Vörösmarty Színház épületei, vagy éppen a hajdúhadházi kéttornyú református templom.

A jubileumi emlékév további programjai
A jubileumi emlékév programjainak keretében látogatható a Barlangteremben az a fotókiállítás, amely az Állatkert 140 éves múltjából elevenít fel néhány jellegzetes látképet és érdekes pillanatot, archív felvételek segítségével.

Április 13-tól találkozhat a közönség azzal a táblarendszerrel, amely néhány állatfaj, élőlénycsoport budapesti történetével ismerteti meg az érdeklődő látogatókat. A táblákról kiderül például, hogy mióta élnek vízilovak a Városligetben, hogy miként kertült Pestre az első zsiráf, és hogy melyik állat volt Deák Ferenc kedvence 1866-ban. A táblarendszerhez egyébként játék is tartozik, főként az ifjabb állatkert-látogatók számára.

Természetesen a tulajdonképpeni 140. születésnapot is kiemelt külsőségek közepette fogja megünnepelni az Állatkert augusztus 9-én, az őszi hónapokban pedig iskolás csoportoknak meghirdetett rendezvények, illetve hétvégi családi programok kapcsolódnak majd a jubileumi emlékévhez.

ÚJ MADÁRRÖPDÉK

A Madárház környéke
A Madárház, Parasztudvar és Dél-Amerika Ház közötti háromszögletű terület 1912 óta különféle madárröpdéknek, illetve tájkertészeti célra hasznosított füves területeknek adott otthont. A régi röpdékkel azonban több gond is volt. Egyrészt elavultak, így felújításuk, vagy újakkal való kiváltásuk műszaki szempontból is szükségessé vált. Másfelől az eredeti formájukban sok madárnak nem nyújtottak ideális elhelyezést. A röpdékhez ugyanis nem tartozott fűthető épület, ezért az itteni madarak teleltetését csak úgy lehetett megoldani, hogy ősszel egy a kert másik pontján álló telelőhelyre vitték, tavasszal pedig újra visszahozták őket. Az ilyen befogás az állatok szükségtelen zavarásával járt, ráadásul nem is volt lehetőség arra, hogy az időjárás alakulásának megfelelően (szokatlanul meleg téli, szokatlanul hideg nyári) rugalmasan lehessen változtatni az állatok kültéri és beltéri lehelyezését.

A most átadott létesítmények lényegében a régi, könnyű szerkezetes röpdék helyén felépült, teljesen új állattartó helyek. Ezek közül a Pápuaröpde és a Papagáj-lak fűthető belső térrel rendelkezik, a harmadik létesítmény pedig egy kör alaprajzú röpde a barátpapagájok részére.

A Papagáj-lak 26 millió, a Pápuaröpde 18 millió forintos beruházással valósult meg, és további 8 millióba került a barátpapagájok új röpdéjének kialakítása. A környező terület rendezésére 10 millió forintot fordított az Állatkert.

Papagáj-lak

Az egyterű épület télen, a hozzá tartozó röpde pedig nyáron biztosít helyet az itt bemutatott négy papagájfajnak. A belső térbe a nagyközönség üvegfelületeken keresztül láthat be, így nem kellett az épületben a madarak férőhelyének rovására látogatóteret kialakítani. Az itt bemutatott fajok az alábbiak:

Pápuaröpde

Ez az épület egyik emblematikus lakójáról, a pápua szarvascsőrű madárról kapta a nevét, jóllehet nem csak új-guineai elterjedésű fajoknak ad otthont. A fűthető épülethez egyik oldalról kisebb röpde tartozik, amelyet a pápua szarvascsőrű madár használ, a másik oldali nagyobb röpde pedig a többi itt lakó madárfaj lakhelye. Ez a röpde egyúttal egy emlősállat, az apró termetű kínai muntyákszarvas otthona is. A bemutatott fajok a következőek:

AZ ÁLLATKERT IDEI TERVEI

Rekonstrukció

Az év során folytatódik a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciója. Ennek keretében hamarosan átadható állapotba kerül a műszakilag lényegében már kész Sarkvidéki panoráma, amelynél jelenleg próbaüzem, illetve az állatok beszoktatása zajlik. Az a beruházás 430 millió forintos költséggel valósul meg, amelyeket a NKÖM és az Állatkert fele-fele arányban finanszírozott.

Már láthatóak az új Krokodilház kialakításával kapcsolatos munkálatok. Ez a létesítmény részben az 1930-as években lebontott régi épület mintájára épülne fel. Kialakítására azért van szükség, mert krokodiljaink lényegében kinőtték a pálmaházi férőhelyüket. Az épülő Krokodilház a tervek szerint a Nagy-tó víztükre felé nyúlik, ennek megfelelően az építés ideje alatt a tó vizének jelentős részét le kellett engedni. Annak érdekében, hogy vízimadaraink mégsem szenvedjenek hiányt szabad vízfelületben, a tó medrének egy, nyúlgáttal elrekesztett részét árasztották el. A szalagos varánusz is kinőtte a helyét, így a Pálmaházon belül ő is új helyet kap az év folyamán.

Idén megkezdődik a Nagyszikla várva várt rekonstrukciója is, ezért az elkövetkezendő hetekben több olyan állatot is áthelyeznek majd az állatkerti szakemberek, amelyek jelenleg a Nagyszikla térségében laknak. Az 1912-ben átadott, 34 méter magas, vasbeton vázon álló cementbeton műszikla felújítása várhatóan 2007-ben fejeződhet be.

Szobrok segítik a vakok ismeretszerzését

Jelenleg a kertnek két pontján található olyan bronz szobor, amely - a hozzá tartozó Braille-írásos tábla segítségével - az Állatkertet felkereső vakok ismeretszerzését könnyíti meg. A Székely Kata iparművész hallgató által készített szobrok közül az egyik orrszarvút, a másik makit mintáz. Az év során a kert több pontján állít fel az Állatkert hasonló kisplasztikákat, ilyen módon segítve a vakok állatkerti ismeretszerzését.

Események

Az újra hagyománnyá vált állatkerti nyáresti koncertek idén is megrendezésre kerülnek, de nem feledkezik meg az Állatkert a szokásos "jeles napokról" (Föld napja, Állatok világnapja stb.) sem. A legközelebbi ilyen kiemelt nap a húsvét lesz, amikor számos programmal, nyuszisimogatóval, jelképes nyuszi örökbefogadással várja az Állatkert a nagyközönséget.

"MINDEN ORRON LETT SZARV"

Az egész Európára kiterjedő orrszarvúvédelmi kampányt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) hívta életre a "Save the Rhinos International" elnevezésű orrszarvúvédelmi szervezettel együttműködve. A kampányban lényegében valamennyi jelentős európai állatkert, így az EAZA tagságába tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz. A budapesti kampánynyitó december 14-én volt.

A kampány célja felhívni a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak természetvédelmi helyzetére, a fennmaradásukat fenyegető veszélyekre, valamint arra, hogy mit lehet tenni az orrszarvúak védelme érdekében. Az ismeretterjesztő munkán kívül a célok között szerepel az is, hogy a szabad természetben élő orrszarvúak védelmébe bevonják az európai állatkerteket évente felkereső mintegy 125 millió látogatót. A résztvevő állatkertek adományokat gyűjtenek a szabad természetben folyó orrszarvúvédelmi programok közvetlen támogatására.

A kampánynyitó rendezvényen hirdette meg az Állatkert zoopedagógiai csoportja az orrszarvúvédelmi kampányhoz tartozó, "Minden orron legyen szarv" elnevezésű alkotói pályázatot. A pályamunkákat hat nevezési kategóriában (rajz, fotó, film, kisplasztika, irodalom, oktatóanyag), lehetett beküldeni, az értékelés négy korcsoportban történt. A pályázatra a március 27-i beadási határidő lejártáig 532 pályamunka érkezett. A résztvevők jelentős része (141 pályázó) budapesti, de összesen 38 településről érkeztek alkotások, közülük 26 a határon túlról, egészen pontosan Szabadkáról. Az alkotói pályázat kategóriánkénti első helyezettjei - összesen 17 díjazott - a jubileumi emlékév megnyitó rendezvényén vehették át a díjakat és a nyereményeket.

Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 363-379/177; fax: 364-0109
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens

e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

Vendégkönyv - Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat! :))

A lap tetejére

Néhány érdekesség

Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;
Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve "csonttörő harács", a fakókeselyűé pedig "fakó dögöncz" volt; a papagájokat "kajdácsoknak" nevezték;

Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;

Az 1926-ban beszerzett két vörös óriáskenguru, Hansi és Mari a 30-as évek közepéig minden évben megörvendeztette a közönséget egy-egy kiskenguruval;

Az 1928-ban, 12.000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem - emberszabásúakról lévén szó - családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista);

Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét a gondozók;

A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvösmedvéket állatkerti körülmények között, mindez 1933-ban történt;

A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el: ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője;

Dúc, a ma is a kertben élő feketepárduc régi budapesti család leszármazottja: már az üknagymamája is itt született, egészen pontosan 1956-ban;

Jelenleg Johnny, a fehérfejű rétisas az Állatkert legidősebb tollas lakója: 1970-ben, nem egészen egyéves korában került ide, idén tavasszal tehát már 36 éves, ami ennél a fajnál ugyancsak tekintélyes kornak számít.