Hírek
ZooMánia TV
Vélemény
Köln Zoo
Barcelona Zoo
Zagrab Zoo
BpZoo 1.
BpZoo 2.
BpZoo 3.
Akvárium BpZoo
Hefti
Marineland
Vörös tenger
Állati
érdekességek
Fordításaim,
cikkeim
Kutyák-Macskák
|
Fókuszban a biológiai sokféleség!
Budapest, 2006. május 17. (szerda)
Állatkerti programok a Biológiai Sokféleség Nemzetközi
Napja alkalmából
Közösen
készül a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjára a Fővárosi Állat-
és Növénykert, a WWF Magyarország, valamint a Rügyek és Gyökerek
Környezet- és Természetvédelmi Egyesület. Most vasárnap a három
szervezet közös programmal várja az érdeklődőket az Állatkertben.
A
Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját május 22-én ünneplik világszerte.
Az Állatkertben a jeles naphoz legközelebb eső vasárnap, azaz május
21-én várják az érdeklődőket a biológiai sokféleséggel
kapcsolatos programokkal. A programok délelőtt 10-kor kezdődnek,
és várhatóan délután 3-ig tartanak majd.
Biológiai Sokféleség Napja: hat
éve május 22-én
Hatodik éve ünnepeljük május 22-én a Biológiai Sokféleség
Nemzetközi Napját. Korábban december 29-éhez, a biológiai
sokféleség egyezmény hatályba lépésének évfordulójához kötődött
e jeles esemény, mivel azonban az év végi ünnepek miatt a
világ sok országában problémát jelentett az eseményről kellő
súllyal megemlékezni, 2000-ben az ENSZ Közgyűlése május 22-ét
nyilvánította a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává.
A választás egyébként azért esett erre a napra, mert a biológiai
sokféleség egyezmény végleges szövegét 1992. május 22-én
fogadták el az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP)
Nairobiban tartott konferenciáján. |
A vállalkozó kedvűek öt állomásból álló családi
vetélkedőn vehetnek részt, amelynek kezdő állomását a Főkapuval
szemközt állítják fel. A látogatók egyebek mellett Madagaszkár
különleges élővilágával ismerkedhetnek meg, különféle "állati alkatrészeket",
tollakat, tojásokat kézbe is vehetnek. A WWF Magyarország standjánál
a mocsári teknősök és a hódok védelméről tudhatnak meg érdekességeket,
a Jane Goodal által alapított Rügyek és Gyökerek Környezet- és
Természetvédelmi Egyesület munkatársaitól pedig az emberszabásúak
védelméről lehet érdekességeket megtudni.
A gyerekek ügyes kezű arcfestők segítségével
"bújhatnak bele" egy-egy egzotikus állat bőrébe.
Az esemény szervezői:
|
|
|
Fővárosi
Állat- és Növénykert www.zoobudapest.com |
WWF Magyarország www.wwf.hu |
Rügyek
és Gyökerek http://
janegoodall.dunamuzeum.hu
/menue5.htm |
* * *
Amit a biológiai sokféleségről tudni
érdemes
Másfél
évtizede még alig hallotta az ember a fogalmat, manapság azonban
lépten-nyomon hallani a biodiverzitásról, az élővilág sokféleségéről.
Mi több, a biológiai sokféleségnek - az ENSZ kezdeményezésére -
ma már nemzetközi napja is van. Ha pedig az emberek, szakmai és
társadalmi szervezetek, kormányzati szervek világszerte fontosnak
tartják, hogy egy-egy kérdésnek külön napot szenteljenek, az általában
azt jelenti, hogy jelentős, komoly dologról van szó, olyasmiről,
amivel rendszeresen foglalkoznunk kell. Az élővilág sokfélesége
esetében ez azért is fontos, mert e sokféleség fennmaradását számos
veszély fenyegeti.
Egy huszonhat esztendős kifejezés
Magát a biológiai sokféleség (biological diversity) kifejezést Thomas
E. Lovejoy amerikai természetvédelmi biológus,
a Világbank természetvédelmi témákkal foglalkozó elnöki
tanácsadója használta először, éspedig 1980-ban, még
a WWF USA-beli szervezetének vezetőjeként. A rövidebb
biodiverzitás (biodiversity) elnevezés annak az amerikai
biológus-rovarkutatónak, Edward O. Wilsonnak
a nevéhez fűződik, akinek a nevét - a hangyákkal kapcsolatos
kutatásain túl - főleg ökológiai, evolúciós és szociobiológiai
munkássága tette híressé, valamint az, hogy az On
Human Nature [Az emberi természetről] című könyve
1979-ben Pulitzer-díjat kapott. Wilson a biodiverzitás
(biodiversity) elnevezést 1986-ban írta le először. Magyar
nyelvű szövegekben az 1990-es évek eleje óta találkozhatunk
a biodiverzitás, biológiai sokféleség kifejezésekkel. |
Mit értünk biodiverzitás alatt?
A biológiai sokféleség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű
feladat, hiszen a természetvédelmi biológiában a biodiverzitást
többféleképpen is értelmezik. Hétköznapi használatra azonban elegendő
az a meghatározás, hogy a biológiai sokféleség az élet megnyilvánulási
formáinak rendkívüli változatosságát igyekszik kifejezni. Ez a
változatosság az élővilág talán legfontosabb jellemzője, amely
az élővilág fennmaradásával kapcsolatos aggodalmakkal párhuzamosan
került az érdeklődés, a környezettudatos gondolkodás homlokterébe.
Az ismert fajok száma
Az alábbi lista néhány ismertebb állat-
és növénycsoport ismert fajainak számát tekinti át.
Emlősök: 5416 faj
Madarak: 9917 faj
Hüllők: 8163 faj
Kétéltűek: 5743 faj
Halak és rokonaik: 28.500 faj
Rovarok: 950.000 (!) faj
Puhatestűek: 70.000 faj
Rákok: 40.000 faj
Egyéb gerinctelenek: 130.000 faj
Mohák: 15.000 faj
Harasztok: 13.000 faj
Nyitvatermők: 980 faj
Kétszikűek: 200.000 faj
Egyszikűek: 60.000 faj
Zuzmók: 10.000 faj
|
Hány faj él a Földön?
A
Földünkön élő fajok számát legfejjebb csak megbecsülni tudjuk,
hiszen még ma is évről évre fedeznek fel új fajokat a természettudósok.
Nagyjából 1,5 millióra tehető a napjainkig leírt, felfedezett
állat- és növényfajok száma, ám nem kétséges, hogy ennél még
sokkal több faj vár felfedezésre. A legóvatosabb becslések szerint
is úgy 5 millió faj élhet a Földön, ám egyes vélekedések szerint
bolygónkat benépesítő állat- és növényfajok száma akár a 80 milliót
is elérheti. A felfedezésre váró fajok legnagyobb része rejtett
életmódot folytat, nehezen megközelíthető élőhelyen él, avagy
nehezen különböztethető meg más fajoktól. Többségük - a feltételezések
szerint - a rovarok közül kerül ki.
Miért fontos a sokféleség?
Az
élővilág változatossága nem véletlenül alakult ki! A sokféleség
biztosítja a bioszféra stabilitását. Minden kipusztult fajjal,
a sokféleség bármilyen csökkenésével maga a bioszféra veszít
a stabilitásából, ami különösen kataklizmák, természeti katasztrófák,
járványok esetén érzékelhető. Minthogy a bioszférától az ember
sem függetlenítheti magát, elemi érdekünk a sokféleség védelme.
Emellett a biológiai sokféleség voltaképpen természeti erőforrás
is, amelyre az embernek feltétlenül szüksége van. Az élővilág
számos képviselője ugyanis közvetlenül is hasznot hajt az embernek.
A sokféleség csökkenésével olyan - esetleg ma még ismeretlen
- fajok tűnhetnek el a Földről, amelyek az ember számára is hasznot
hozhattak volna. A biológiai sokféleség megtartása mellett természetesen
még számos más érv is szól, ám egyik sem olyan kifejező, mint
a klasszikus szállóige, amely szerint "a változatosság gyönyörködtet".
A sokféleség "szintjei"
A biológiai sokféleségnek többféle szintje
is van. A természetvédelmi biológusok genetikai, ökológiai,
és taxondiverzitást is megkülönböztetnek. Ezek közül a
legutóbbi tűnik a legkézenfekvőbbnek, hiszen a taxondiverzitás
a sokféleséget rendszerint a fajok számosságával fejezi
ki. A genetikai diverzitás esetén egy-egy csoporton (pl.
fajon, populáción) belüli genetikai sokféleségről beszélünk,
az ökológiai diverzitás pedig lányegében az életközösségek
szerkezetében megmutatkozó sokféleséget jelenti. |
A
sokféleség védelme
A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat. Meg
kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát.
A védelem érdekében rezervátumokat, nemzeti parkokat, természetvédelmi
területeket kell kialakítani. Emellett mérsékelni kell az ember
környezetkárosító, környezetet átalakító tevékenységét is. Meg
kell védeni magukat a veszélyeztetett, kipusztulástól fenyegetett
fajokat is, ehhez konkrét természetvédelmi programokra, nemzetközi
egyezményekre is szükség van.
Természetvédelmi biológia
Az élővilág sokféleségének megőrzése igen bonyolult, összetett
szakmai feladat, amelyhez igen kiterjedt tudományos ismeretekre
van szükség. Ezért az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek,
az ilyen irányú kutatásoknak természetes következménye volt
egy új tudományterület, a természetvédelmi biológiai megszületése.
A természetvédelem biológiai kérdéseivel foglalkozó tudományág
jelentőségét nem csupán külföldön értékelik, hanem itthon,
Magyarországon is. Az I. Magyarországi Természetvédelmi Biológiai
Konferenciára 2002 novemberében került sor Sopronban. A hazai
természetvédelmi biológia elismertségét jelzi, hogy az I.
Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust, amelyre
2006. augusztusában kerül majd sor, Egerben rendezik
|
A közvetlen védelmi intézkedések mellett az oktatás, az ismeretterjesztés,
a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen eleme
a biológiai sokféleség védelmének. Végső soron ez a célja a Biológiai
Sokféleség Nemzetközi Napjának is. Felhívni a közvélemény,
a széles nyilvánosság, a társadalmi szervezetek és kormányzati
szervek figyelmét mindazokra a veszélyekre, amelyek a földi élet
sokféleségét fenyegetik, valamint arra, hogy a biodiverzitás megőrzése
csak széleskörű összefogással lehetséges.
Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812
Vendégkönyv
- Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat!
:))
A lap tetejére |
|