ZooMánia

A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény

Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo

Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Vasárnap lesz a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

Budapest, 2005. május 19. (csütörtök)

Az Állatkertben hét természetvédelmi állomás, valamint családi vetélkedő várja az érdeklődőket

Világszerte május 22-én tartják a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját. A most vasárnapra eső "jeles napon" a Fővárosi Állat- és Növénykert a biológiai sokféleség védelme iránt elkötelezett partnereivel, a WWF Magyarországgal, valamint a Szalkay József Lepkészeti Egyesülettel közösen szervez programokat. Az Állatkert területén öt természetvédelmi információs állomásnál szerezhetnek ismereteket az érdeklődők a biológiai sokféleség védelmének egy-egy érdekes területéről. Megtudhatják például, hogy mi a különbség a mocsári és az ékszerteknős között, hogy mi a helyzet a hódokkal Magyarországon, vagy hogy miként mentik a denevéreket szakemberek. Emellett az Állatkert családi természetvédelmi vetélkedővel és kézműves foglalkozással is várja az érdeklődőket.

Május 22-én vasárnap a Fővárosi Állat- és Növénykert, a WWF Magyarország és a Szalkay József Lepkészeti Egyesület közösen szervez programokat a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja alkalmából. A kert területén öt természetvédelmi információs állomást alakítanak ki a szervezők, amelyek mindegyikénél a biológiai sokféleség védelmének egy-egy érdekes területéről szerezhetnek ismereteket az érdeklődők. A Japánkert és a Nagy-tó sarkánál a WWF munkatársai a szervezet teknősvédelmi tevékenységét mutatják be, az Akvárium melletti állomásnál pedig a WWF hód visszatelepítési programjáról szerezhetnek mélyebb ismereteket az érdeklődők. Az Állatsimogatóval szemközti téren a Szalkay József Lepkészeti Egyesület segítségével a lepkék világába nyerhet bepillantást a nagyközönség. Az Állatkert denevérvédelmi tevékenységéről a Tigriskifutó melletti állomás, a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményről pedig az Elefántháznál tudhatnak meg érdekes részleteket mindazok, akik vasárnap felkeresik a kertet.

Az Állatkert és a WWF munkatársai családi vetélkedőt is szerveznek azoknak, akik játékos formában szeretnének megismerkedni a természetvédelem néhány érdekességével. A Főbejáratnál átvehető menetlevéllel az egyes állomásokat kell végiglátogatni, ahol a helyes válaszokat egy-egy pecséttel jutalmazzák. A kérdések persze az állomásoknál megismerhető érdekességekre vonatkoznak, így vélhetően sokan lesznek majd, akik az összes állomás pecsétjét össze tudják gyűjteni menetlevelükre. Azokat, akiknek ez sikerül, a Főkapunál ajándékokkal várják a szervezők. Akik pedig inkább alkotni szeretnének, kézműves foglalkozással kedveskedik az Állatkert.

Amit a biológiai sokféleségről tudni érdemes

Másfél évtizede még alig hallotta az ember a fogalmat, manapság azonban lépten-nyomon hallani a biodiverzitásról, az élővilág sokféleségéről. Mi több, a biológiai sokféleségnek - az ENSZ kezdeményezésére - ma már nemzetközi napja is van. Ha pedig az emberek, szakmai és társadalmi szervezetek, kormányzati szervek világszerte fontosnak tartják, hogy egy-egy kérdésnek külön napot szenteljenek, az általában azt jelenti, hogy jelentős, komoly dologról van szó, olyasmiről, amivel rendszeresen foglalkoznunk kell. Az élővilág sokfélesége esetében ez azért is fontos, mert e sokféleség fennmaradását számos veszély fenyegeti.

Mit értünk biodiverzitás alatt?

A biológiai sokféleség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a természetvédelmi biológiában a biodiverzitást többféleképpen is értelmezik. Hétköznapi használatra azonban elegendő az a meghatározás, hogy a biológiai sokféleség az élet megnyilvánulási formáinak rendkívüli változatosságát igyekszik kifejezni. Ez a változatosság az élővilág talán legfontosabb jellemzője, amely az élővilág fennmaradásával kapcsolatos aggodalmakkal párhuzamosan került az érdeklődés, a környezettudatos gondolkodás homlokterébe.

Hány faj él a Földön?

A Földünkön élő fajok számát legfejjebb csak megbecsülni tudjuk, hiszen még ma is évről évre fedeznek fel új fajokat a természettudósok. Nagyjából 1,5 millióra tehető a napjainkig leírt, felfedezett állat- és növényfajok száma, ám nem kétséges, hogy ennél még sokkal több faj vár felfedezésre. A legóvatosabb becslések szerint is úgy 5 millió faj élhet a Földön, ám egyes vélekedések szerint bolygónkat benépesítő állat- és növényfajok száma akár a 80 milliót is elérheti. A felfedezésre váró fajok legnagyobb része rejtett életmódot folytat, nehezen megközelíthető élőhelyen él, avagy nehezen különböztethető meg más fajoktól. Többségük - a feltételezések szerint - a rovarok közül kerül ki.

Miért fontos a sokféleség?

Az élővilág változatossága nem véletlenül alakult ki! A sokféleség biztosítja a bioszféra stabilitását. Minden kipusztult fajjal, a sokféleség bármilyen csökkenésével maga a bioszféra veszít a stabilitásából, ami különösen kataklizmák, természeti katasztrófák, járványok esetén érzékelhető. Minthogy a bioszférától az ember sem függetlenítheti magát, elemi érdekünk a sokféleség védelme. Emellett a biológiai sokféleség voltaképpen természeti erőforrás is, amelyre az embernek feltétlenül szüksége van. Az élővilág számos képviselője ugyanis közvetlenül is hasznot hajt az embernek. A sokféleség csökkenésével olyan – esetleg ma még ismeretlen – fajok tűnhetnek el a Földről, amelyek az ember számára is hasznot hozhattak volna. A biológiai sokféleség megtartása mellett természetesen még számos más érv is szól, ám egyik sem olyan kifejező, mint a klasszikus szállóige, amely szerint "a változatosság gyönyörködtet".

A sokféleség védelme

A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat. Meg kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát. A védelem érdekében rezervátumokat, nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket kell kialakítani. Emellett mérsékelni kell az ember környezetkárosító, környezetet átalakító tevékenységét is. Meg kell védeni magukat a veszélyeztetett, kipusztulástól fenyegetett fajokat is, ehhez konkrét természetvédelmi programokra, nemzetközi egyezményekre is szükség van.

A közvetlen védelmi intézkedések mellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen eleme a biológiai sokféleség védelmének. Végső soron ez a célja a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjának is. Felhívni a közvélemény, a széles nyilvánosság, a társadalmi szervezetek és kormányzati szervek figyelmét mindazokra a veszélyekre, amelyek a földi élet sokféleségét fenyegetik, valamint arra, hogy a biodiverzitás megőrzése csak széleskörű összefogással lehetséges.

Természetvédelmi biológia

Az élővilág sokféleségének megőrzése igen bonyolult, összetett szakmai feladat, amelyhez igen kiterjedt tudományos ismeretekre van szükség. Ezért az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek, az ilyen irányú kutatásoknak természetes következménye volt egy új tudományterület, a természetvédelmi biológiai megszületése. A természetvédelem biológiai kérdéseivel foglalkozó tudományág jelentőségét nem csupán külföldön értékelik, hanem itthon, Magyarországon is. Az I. Magyarországi Természetvédelmi Biológiai Konferenciára 2002 novemberében került sor Sopronban. A hazai természetvédelmi biológia elismertségét jelzi, hogy az I. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust, amelyre 2006. augusztusában kerül majd sor, Egerben rendezik.

A rendezvény szervezőinek természetvédelmi tevékenységéről
további információk találhatóak az interneten

Bővebb információval szolgál a

WWF Magyarország

Tel: (1) 214-5554; fax: (1) 212-9353
Kiss Mónika kommunikációs munkatárs
e-mail: monika.kiss@wwf.hu; mobil: 06-30 / 250-5869

Forrás:

Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 363-379/177; fax: 364-0109
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

Vendégkönyv - Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat! :))

A lap tetejére

Programok áttekintése

1. Természetvédelmi információs állomások az Állatkert öt pontján

2. Családi vetélkedő (indulás a Főkaputól)

3. Kézműves foglalkozás (a Rovarház előtt)

Időpont:
május 22. vasárnap
A programok 10 órakor kezdődnek és várhatóan 15 óráig tartanak

Egy huszonöt esztendős kifejezés

Magát a biológiai sokféleség (biological diversity) kifejezést Thomas E. Lovejoy amerikai természetvédelmi biológus, a Világbank természetvédelmi témákkal foglalkozó elnöki tanácsadója használta először, éspedig 1980-ban, még a WWF USA-beli szervezetének vezetőjeként. A rövidebb biodiverzitás (biodiversity) elnevezés annak az amerikai biológus-rovarkutatónak, Edward O. Wilsonnak a nevéhez fűződik, akinek a nevét - a hangyákkal kapcsolatos kutatásain túl - főleg ökológiai, evolúciós és szociobiológiai munkássága tette híressé, valamint az, hogy az On Human Nature [Az emberi természetről] című könyve 1979-ben Pulitzer-díjat kapott. Wilson a biodiverzitás (biodiversity) elnevezést 1986-ban írta le először. Magyar nyelvű szövegekben az 1990-es évek eleje óta találkozhatunk a biodiverzitás, biológiai sokféleség kifejezésekkel.

A sokféleség "szintjei"

A biológiai sokféleségnek többféle szintje is van. A természetvédelmi biológusok genetikai, ökológiai, és taxondiverzitást is megkülönböztetnek. Ezek közül a legutóbbi tűnik a legkézenfekvőbbnek, hiszen a taxondiverzitás a sokféleséget rendszerint a fajok számosságával fejezi ki. A genetikai diverzitás esetén egy-egy csoporton (pl. fajon, populáción) belüli genetikai sokféleségről beszélünk, az ökológiai diverzitás pedig lányegében az életközösségek szerkezetében megmutatkozó sokféleséget jelenti.