ZooMánia

Xántus-ház

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény

Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo

Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Új állatházban látható Délkelet-Ázsia élővilága

Budapest, 2007. augusztus 16. (csütörtök)

Az újjászületett létesítmény Xántus János nevét viseli

Új állatház nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A délkelet-ázsiai élővilágot bemutató létesítményben számos veszélyeztetett faj is bemutatásra kerül, köztük olyanok is, amelyeket eddig nem láthatott az Állatkert közönsége.

A mai napon vehette birtokba a közönség a Xántus János Házat. A neves zoológusról utazóról és néprajzkutatóról, az Állatkert egykori igazgatójáról elnevezett állatház Délkelet-Ázsia, ezen belül is leginkább az indonéz szigetvilág élővilágába enged betekintést. Az újjászületett létesítményt őexcellenciája Mangasi Sihombing, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete, őexcellenciája Illés Mihály úr, Magyarország jakartai nagykövete,  dr. Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere, valamint dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója nyitotta meg.

A Xántus János Ház épületét 1952-ben, a Fővárosi Tervező Iroda által készített tervek szerint alakították ki. Eredeti funkciója madártelelő volt: a nyaranta külső röpdékben élő madarakat ebben az épületben teleltették. A háború után azért volt szükség a kialakítására, mert a Dózsa György út szélesítésével összefüggő területvesztéskor a régi - a háborúban egyébként is romossá vált - madártelelőt ugyancsak elvesztette az Állatkert.

Az épület évtizedeken át madártelelőként működött, majd 1999-től kezdve a "Természet Ékszerei" elnevezésű bemutatóhelynek adott otthont. A színpompás hüllők és kétéltűek mellett továbbra is tartottak benne madarakat, és részben megmaradt a teleltető hely funkció is. A 2006-ban elkészült létesítmények, köztük a Papagáj-lak és a Pápuaház, kiváltották a madártelelő funkciót, így az épület felújítása és átépítése során időszerű volt egy új bemutatási koncepció kidolgozása. Így lett az egykori madártelelő épületéből Xántus János Ház.

A épület felújításával, korszerűsítésével párhuzamosan megnövelték az ablaknyílások méretét is: így több fény jut be a házba, és a madarak, így a viszonylag nagy testű koronás galambok is, kijárhatnak az épület belső teréből a külső röpdébe. Teljesen új az épület belső kialakítása: a bemutató terráriumokon kívül úgynevezett immerziós röpdék készültek, amelyek jellegzetessége, hogy a közönség akár be is sétálhat a madarak közé. A kulisszák mögötti terekben is számos változás történt, hiszen teljesen új takarmánykonyha, és elkülönítő röpdék egész sora szolgálja a színvonalas állattartást. Az épület végében új szabadkifutó is épült. Az épület eredeti alapterülete 683 m2 - vagyis a műsziklákat nem számolva az Állatkert hatodik legnagyobb területet elfoglaló építménye. Ez a terület a felújítás során némileg tovább bővült, elsősorban elkülönítő röpdékkel, valamint a jávai langúrok szabadkifutójával. A rekonstrukció összes költsége 280 millió forint volt, ebből 78 milliót a Főváros biztosított céltámogatásként.

A bemutatott fajok közül különleges figyelmet érdemel a kritikusan veszélyeztetett bali seregély. Az indonéziai Bali szigetén, alig 40 négyzetkilométernyi területen él. Mint egyedül itt őshonos, endemikus faj, sohasem volt belőle sok: száz évvel ezelőtt 300 és 900 közöttire becsülték egyedszámukat. Számuk azóta  lényegesen lecsökkent. Néhány évvel ezelőtt már csak alig tíz madár élt vadon, de újabban számuk ismét növekvőben van. Ennek ellenére még mindig kritikus a faj helyzete, éppen ezért állatkertünk is csatlakozott a faj megmentését szolgáló nemzetközi tenyészprogramhoz.

A nyugati koronásgalambot, ha helyzete nem is kritikus, sebezhetőnek tartják a természetvédelmi szakemberek. A legnagyobb testű galambnak számító állatfajról az európai állatkertek közös törzskönyvet vezetnek. Két közeli rokonfajával együtt Új-Guinea szigetének erdőségeiben honos: ez a faj éppen a sziget Indonéziához tartozó nyugati felében él.

A borneói folyamiteknős bemutatásának érdekes előtörténete van. Az első állat ugyanis az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által meghirdetett teknősvédelmi kampány keretében került Budapestre. Ezt a fajt komolyan veszélyezteti az illegális kereskedelem, és a csempészet, ezért a délkelet-ázsiai országok hatóságai komoly erőfeszítéseket tesznek a feketepiac visszaszorításáért. A lefoglalt teknősök egy részének - amelyeket a származási hely ismeretének hiánya, vagy egyéb ok miatt nincs mód visszajuttatni a szabad természetbe - állatkertekben kerestek férőhelyet a hatóságok. A teknősvédelmi kampány keretében az európai állatkertek ebben a kérdésben is együttműködnek a helyi hatóságokkal, így sok lefoglalt állat elhelyezésének megoldásában a szövetség tagságába tartozó állatkertek is segítséget nyújtottak. A 2005-ben Budapestre került termetes hímet - több társával együtt - Hongkongban foglalták le a hatóságok.

A bemutatott állatfajok közül említést érdemel még az óvilági majmok közé tartozó, veszélyeztetett jávai langur, amelyet eddig még sohasem láthatott a budapesti közönség. Újdonságnak számítanak a mókuscickányok is. Egy közeli rokon fajt ugyan korábban már bemutatott az Állatkert - legutoljára éppen húsz éve, 1987-ben - de a most beszerzett északi mókuscickányok olyan fajnak számítanak, amely korábban még soha nem élt ebben az intézményben.

ÍZELÍTŐ AZ ÁLLATHÁZBAN BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FAJOKBÓL

A megnyitó során egyébként a meghívott vendégeket nyugat-jávai, ütős hangszereken előadott élőzene, valamint az indonéz nyelven Tari Merak néven ismert "pávatánc" szórakoztatta.

Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

A lap tetejére

Xántus János

A most átadásra kerülő állatház az Állatkert egykori igazgatójának, Xántus Jánosnak a nevét viseli. Xántus János 1825-ben született Csokonyavisontán. Kezdetben ügyvédi pályára készült, majd a Szabadságharcban tüzér főhadnagyként harcolt, és részt vett a pákozdi csatában is. A világosi fegyverletétel után egy ideig Angliában, majd Amerikában élt. Az Újvilágban előbb kétkezi munkásként dolgozott, végül azonban megbecsült tudós lett, sőt, az USA képviseletében konzulként is dolgozott Mexikóban. Elismert zooógusként több gyűjtőúton vett részt, együttműködött a tekintélyes Smithsonian Intézettel is. Az általa gyűjtött zoológiai anyagból 400 új fajt írtak le, némelyiküket egyenesen Xántusról nevezték el.
Magyarországra visszatérve életre hívta az Állatkertet, amelynek megnyitásakor ő volt az igazgatója. Később a Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményének, a mai Néprajzi Múzeum elődjének megteremtésén fáradozott. Számos utazása miatt kortársaitól már életében kiérdemelte a "világjáró" melléknevet. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, de tagjainak sorába emelte a Philadelphiai Természettudományi Akadémia is. Xántus János 1894-ben hunyt el Budapesten.
Az Állatkert egykori jeles igazgatója, alapítási eszméjének úttörője Délkelet-Ázsia és az Indonézia jeles kutatójának is számít. 1869-ben Borneó Indonéziához tartozó területén, Kalimantan vidékén kutatott, majd 1870-ben Jáva élővilágát és néprajzát tanulmányozta.