ZooMánia

Bubóka visszatért a vadonba!

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény

Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo

Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Bubóka visszatért a vadonba!

Budapest, 2005. szeptember 21. (szerda)

A törött szárnyú uhunak az Állatkert és a Madártani Egyesület szakemberei segítettek

Ma engedték szabadon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei azt az uhut, amely május végén került az Állatkertbe törött szárnya miatt. A Bubóka névre keresztelt baglyot az állatorvosok akkor sikeresen megműtötték, és azóta a szárnya is kellőképpen megerősödött ahhoz, hogy a madár a szabad természetben boldoguljon. Az Állatkert és a Madártani Egyesület közös munkájának eredményeként tavaly 205 sérült madarat gyógyítottak meg, és engedtek szabadon.

Május végén egy törött szárnyú uhut hoztak be a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A madarat behozó váci lakos lakóhelye közelében lett figyelmes a sérült állatra. Az Állatkert Természetvédelmi Mentőhelyére került uhut az állatorvosok alaposan megvizsgálták, és megállapították, hogy a madár kézközépcsontja törött el. Ezt a csontot egy speciális műtéti eljárással, az úgynevezett velőűr-szegezéses technikával rögzítették. Szerencsére a műtét sikeres volt, a csont szépen összeforrt. Természetesen a madár szárnyának még heteken, hónapokon át kellett erősödnie, szeptember közepére azonban az állat mind a szárnyát, mind általános egészségi állapotát és kondícióját tekintve felgyógyult, és így már képessé vált arra, hogy a szabad természetben önállóan megéljen.
A Bubókának keresztelt madarat ma délelőtt engedték szabadon a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei. A szabadon eresztésre a Váctól nem túl messze található, 652 méter magas Naszály lábánál került sor. A madarat tehát ugyanazon a területen engedték szabadon, ahonnét törött szárnyal bekerült az Állatkertbe.

Madármentés az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert madarak mentésével is hozzájárul az élővilág védelméhez. A kert madármentő állomására és természetvédelmi mentőhelyére egyedül a tavalyi esztendőben 73 faj 442 egyedét hozták be. Közöttük legyengült kondíciójú példányok, áramütött, törött szárnyú, illetve mérgezéses tüneteket mutató egyedek egyaránt akadtak. Sajnos a behozott madarak közül többnek olyan súlyos volt a sérülése, hogy nem lehetett megmenteni őket. Másokat meg lehetett ugyan menteni, de emberi segítség nélkül nem lennének képesek az életben maradásra. Még így is igen nagyszámú állat, összesen 205 madár került visszatelepítésre, elengedésre a tavalyi esztendő során. A 2005-ös esztendő adatait természetesen még nem összesítették a szakemberek, de már most úgy tűnik, hogy idén még több madarat tudott megmenteni az Állatkert.

A madármentésben elért sikerek természetesen az Állatkert és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésének, közös munkájának eredményeként váltak valóra. A madarakat vagy magánszemélyek, vagy az MME juttatja el az Állatkertbe, és a szabadon engedés is az MME-vel közösen, a madarak természetes élőhelyén történik. Az Állatkert sok "madarász" munkatársa maga is tagja az egyesületnek.

A helyszínre érve a szakemberek előbb óvatosan kiemelték a madarat a szállítóládából. Ezután azonosító gyűrű került Bubóka lábára. A tulajdonképpeni elengedéskor a madár először kissé „zavarban volt”, ám végül mégiscsak szárnyra kapott, és a Naszály lábánál található fenyőerdő felé vette az irányt.

Bubóka személyi adatai

Az uhuknál kétéves kor után az életkort rendszerint nem lehet külső jellemzők alapján pontosan megállapítani, és a nemek között is lehetnek küllemi átfedések, bár egyes karakteres állatokról külsőre is meg tudják mondani a szakemberek, hogy tojó, vagy hím állatról van-e szó.
Bubóka külseje alapján hím állat lehet, bár a nemét kétséget kizáróan csak egy speciális vizsgálattal lehetne megállapítani. Mivel ennél az állatnál nem a tenyésztés, hanem a gyógyulás volt az elsődleges szempont, ezért ezt a vizsgálatot nem is végezték el a szakemberek, megelégedtek a külső alapján történő ivarmeghatározással. A madár kora valószínűleg 2-3 év lehet.
A Bubóka nevet az uhu latin neve (Bubo bubo) alapján kapta (ezért lett az ismert rajzfilmfigura is dr. Bubó) a megmentett madár.

Az uhu Magyarországon ritkaságnak számító, fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 250.000 Ft. Hazai állományát a szakemberek 30 párra becsülik. Sajnos a fiókákra, fiatal madarakra sok veszély leselkedik. A vadon élő állatoknál amúgy is magas a "gyermekhalandóság", de emellett sok állat pusztul el áramütés, vagy éppen gázolás következtében. A fiatalok jelentős része így nem éri meg az egyéves kort sem.

Néhány tudnivaló az uhuról

Latin neve: Bubo bubo; angol neve: Eurasian Eagle Owl; német neve: Uhu

Testméretek: Az uhu (Bubo bubo) az egyik legnagyobbra növő bagolyfaj. Kiterjesztett szárnyainak fesztávja 1,5-2 méter, testtömege pedig 1,6 és 4 kg között szokott lenni.

Elterjedés, élőhely: Elterjedési területe óriási, Európa nagy részén, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Ázsiában egészen Szibériáig, illetve a Távol-Keletig őshonosnak számít. E hatalmas területen azonban szinte sehol sem számít igazán gyakorinak, az erősen iparosodott területeket pedig egyenesen elkerüli. Magyarországon főképp az Északi-középhegység vidékén vannak fészkelőhelyei, ezen belül is legfőképpen a Tokaj-hegy térségében, illetve a Zemplénben. De előfordul másutt, például a Börzsöny, illetve a Cserhát környékén, és a lényegesen nyugatabbra eső Kőszegi-hegységben is.

Táplálék: Alapvetően éjszakai állat, vadászni is legfőképpen az alkonyattól hajnalig tartó időszakban szokott. Táplálék-összetételét a bagolyköpetek vizsgálata alapján igen jól ismerik a kutatók. Ez alapján tudjuk, hogy a hazai uhuk legfőképpen kisrágcsálókat zsákmányolnak, de étlapjukon ragadozó emlősök (nyestek, görények), kisebb termetű bagolyfajok, egerészölyvek, récefélék, gyíkok és békák, sőt, akár növendék rókák, vagy kisebb szarvasborjak is szerepelnek. A bagoly szinte az egyedüli ragadozó, amely rendszeresen eszik sünt is.

Természetvédelmi helyzet: Az uhu sehol sem számít igazán gyakorinak, ahol előfordul, ott is ritkának mondható. Ennek ellenére a kihalás veszélye világviszonylatban nem fenyegeti. Magyarországi állományát csupán 30 párra becsülik. Hazánkban az uhu fokozottan védett, eszmei értéke 250.000 Ft.

Az Állatkert és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei abban bíznak, hogy Bubóka megmentésével hozzájárulhatnak a hazai, jelenleg csekély egyedszámú, és rendkívül sérülékeny uhuállomány gyarapításához.

Bővebb információval szolgál a
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Tel.: (1) 275-6247; fax: (1) 275-6267
valamint a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel.: (1) 273-4900/177; (1) 273-4910; fax: (1) 273-4902

Vendégkönyv - Szívesen olvasgatok tetszés vagy akár nem tetszés nyilvánításokat! :))

A lap tetejére