"Gyógyultan távoztak" azok a mentett sasok, amelyek még a nyár első felében kerültek a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére. A két állat közül a kisebbik - egy parlagi sas - idei kelésű fiatal hím, amelyet kificamodott szárnnyal vittek be az Állatkertbe. A másik egy kétéves rétisas tojó, amely viszont vészesen legyengülve került a városligeti intézménybe. Utóbbi állat esetében az állatorvosok szerint lehetséges, hogy valamilyen méreg jutott a madár szervezetébe.
A két fokozottan védett sast az Állatkert állatorvosai látták el, majd az intézmény által fenntartott természetvédelmi mentőhelyen lábadoztak, hogy kellőképpen megerősödjenek. Az utóbbi négy hétben már a Hortobágyi Nemzeti Park madárvédelmi állomásán próbálgatták a szárnyaikat, mostanra pedig a szakemberek elérkezettnek látták az időt, hogy az állatokat ismét szabadon engedjék. Ehhez ugyanis mindenképpen meg kell várni, amíg a sasok annyira megerősödnek, hogy önállóan tudjanak gondoskodni magukról a természetben.

A két sas szabadon engedésére kedden, nem sokkal 12 óra előtt került sor a hortobágyi Szálkahalom térségében. Előbb a fiatalabb parlagi sast engedték útjára, majd a termetesebb rétisas is rendben szárnyra kapott, és magabiztos repüléssel elindult a messzeség felé. Szabadon engedésük előtt a madarakat természetesen azonosító lábgyűrűkkel látták el. Az elengedésre részben azért került sor a Hortobágyi Nemzeti Park területén, mert az az említett sasok természetes elterjedési területének része. Emellett azonban fontos szempont volt az is, hogy a visszatelepítés természetvédelmi oltalom alatt álló területen történjen. Így ugyanis a legkritikusabbnak számító első napokban az állatok olyan területen tartózkodnak, ahol nincsenek távvezetékek és más veszélyes objektumok, ráadásul a természetvédelmi őrök is tudnak figyelni arra, hogy a madarak valóban boldogulnak-e emberi segítség nélkül.

A sérült madarak mentése évtizedek óta fontos eleme a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi tevékenységének. Az elmúlt másfél évtizedben ezen a területen komoly fejlesztések történtek, így jelenleg az Állatkertben látják el a legtöbb sérült vadmadarat az országban. Egyedül 2007-ben 68 madárfaj 429 egyede (ebből 53 faj 354 egyede védett, 5 faj 14 egyede fokozottan védett) került be az állatkerti madármentő állomásra, illetve az intézmény természetvédelmi mentőhelyére. A legjellemzőbb sérülések az áramütés, a törött szárny, a mérgezés, illetve az elégtelen kondíció. Egyes állatok sajnos már menthetetlen állapotban vannak, de a madarak többségének életét sikerrel mentik meg az állatkerti állatorvosok. Azokat a madarakat, amelyeket nemcsak megmenteni lehet, de az egészségük olyan mértékben helyre áll, hogy önállóan is életképesek, az Állatkert munkatársai - más természetvédelmi szervezetek, így a nemzeti parkok, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereivel együttműködve - szabadon engedik az állatok természetes élőhelyén. A tavalyi évben összesen 194 egyedet lehetett - gyógykezelés és megfelelő ápolás után - visszajuttatni a természetbe.

Forrás: FÁNK

A lap tetejére

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Szárnyra kaptak a sasok

Szárnyra kaptak a mentett sasok

Két mentett sast engedtek szabadon az Állatkert és a Hortobágyi N. P. munkatársai

Két mentett sast engedtek szabadon az Állatkert és a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei a hortobágyi Szálkahalom szomszédságában. A madarak a nyár első felében kerültek az Állatkertbe legyengült állapotban, sőt, az egyiknek a szárnya is ki volt ficamodva.

Forrás: FÁNK

FLS