Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Ismét vannak barnamedvék

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Ismét vannak barnamedvék az Állatkertben!

Budapest, 2008. július 1. (kedd)

A Nagyszikla oldalában kialakított "lakosztályba" három barnamedve költözött

Ismét vannak barnamedvék a Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklájánál. A ma átadott, felújított medvekifutóba három állat költözött be. Közülük ketten a barnamedve világosabb színű, szíriai alfajához tartoznak. Ilyen medvéket utoljára XIX. században láthatott az Állatkert közönsége.

Ma délben adta át a közönségnek Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a városligeti intézmény újjászületett medvekifutóját. Az új létesítményt a közelmúltban elkészült Nagyszikla rekonstrukciójának részeként újították fel.

 

Mi az, hogy "szíriai barnamedve"?

A barnamedvék nagyon sikeres állatok, három kontinensen, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is őshonosnak számítanak. Ez már csak azért is lehetséges, mivel a legutóbbi jégkorszak idején a világtengerek szintje lényegesen alacsonyabb volt, így Észak-Amerika közvetlen szárazföldi összeköttetésben állt Ázsiával. Ezen az óriási elterjedési területen persze sokféle környezethez voltak kénytelenek alkalmazkodni a barnamedvék, így több helyi változatuk, alfajuk alakult ki. Az európai medveállományok - ide értve a Kárpát-medence térségében élőket is - az európai alfajhoz (Ursus arctos arctos) tartoznak. Az itáliai elterjedésű appennini barnamedvét (U. a. marsicanus) viszont külön alfajként tartják számon. Természetesen Ázsiában és Észak-Amerikában is többféle barnamedve él. A természettudósok megkülönböztetik a grizzly-t (U. a. horribilis), a kihalt mexikói grizzly-t (U. a. nelsoni), a kaliforniai barnamedvét (U. a. californicus), a kodiakmedvét (U. a. middendorfi), a tibeti barnamedvét (U. a. pruinosus), a himalájai barnamedvét (U. a. isabellinus), a mandzsúriai barnamedvét (U. a. manchuricus), a kamcsatkai medvét (U. a. beringianus), a hokkaidoi barnamedvét (U. a. yesoensis), és az Állatkertben is látható szíriai barnamedvét (U. a. syriacus) is.
Maga a szíriai barnamedve a Közel-Kelet lakója: eredetileg Törökország, Szíria, Libanon, Izrael, Irak, Irán, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia, valamint Afganisztán és Pakisztán területén fordult elő. Napjainkra a Közel-Kelet számos vidékéről teljesen eltűnt.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már 1866-ban, vagyis a megnyitás évében is éltek medvék. Az első medveketrec Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján épült, és egészen a XX. század elejéig volt használatban. 1912-től egészen a közelmúltig a medvék férőhelye a Nagyszikla észak-északnyugati oldalán volt. Ezen a helyen eredetileg két "medvesort" alakítottak ki. A "kismedvesor" lényegében egymással szomszédos apró ketrecekből állt, amelyet - mint állattartásra alkalmatlant - a kilencvenes évek közepén számolt fel az Állatkert. A "nagymedvesort" három sziklakifutó alkotta, amelyeknél széles szárazárok választotta el az állatokat a közönségtől. Ezek a sziklakifutók egészen a Nagyszikla felújításának kezdetéig használatban voltak.

Az új medvekifutó kialakításával lényegében összenyitották a korábbi három állattartó teret, sőt, az egykori árkok és felső sétaút területének felhasználásával még tovább bővítették. Így egy tágas, 420 négyzetméteres szabadkifutó jött létre a Nagyszikla oldalában. A kifutó mérete lehetővé tette egy nagy terjedelmű medence kialakítását, amely harmincezer liternyi vizet képes befogadni. A felújítás során természetesen megőrizték az eredeti sziklafelszínt, amely műemléki oltalom alatt áll. A kifutóhoz több, egymástól elkülöníthető belső férőhely tartozik. Maga a kifutó olyan módon került kialakításra, hogy a betekintő üvegablakokon át a közönség testközelből, mégis biztonságban ismerkedhessen a medvékkel.

A teljesen újjávarázsolt kifutóba barnamedvék költöztek. Közülük két állatról egyből látható, hogy színük nem a jól ismert "medvebarna", hiszen szőrzetük világosabb, amolyan tejeskávé színű. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek az állatok a barnamedve Közel-Keleten honos, szíriai alfajához tartoznak, amelynek egyedeire éppen ilyen világos színű bunda jellemző.

A két állat történelmi-mitológiai neveket kapott, Noénak, illetve Mídásznak hívják őket. Mindketten tizenhét évesek, és hosszú ideig Cipruson éltek, ahol magánszemélyek tartották őket illegálisan, siralmas körülmények között. A helyi hatóságok által lefoglalt két állat tehát "mentett mackóként" került Magyarországra.

A harmadik medve "hagyományos" színű barnamedve, Bucinak hívják, és nemrég töltötte be tizenhatodik életévét.

A Fővárosi Állat- és Növénykert medvekifutóiban sokféle medvefaj kapott már helyet, így természetesen az újjászületett kifutó benépesítésére is több lehetőség kínálkozott. Az intézmény vezetése azért döntött a Magyarországon kevésbé ismert szíriai barnamedvék mellett, mert egyrészt szeretnék ráirányítani a figyelmet a medvék - és ezen keresztül az egész élővilág - sokféleségére. Emellett a kertnek azt a részét, ahol az újjáépített medvekifutó is áll, az elkövetkező időszakban óvilági - ezen belül ázsiai - fajokat bemutató zónává kívánják fejleszteni. Ráadásul a szíriai barnamedvék bemutatásával az Állatkert régi hagyományt is felelevenít, hiszen ilyen medvéket láthatott a közönség az intézmény 1866-os megnyitásakor is.


Forrás: FÁNK

A lap tetejére

 

 

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS