Utolsó frissítés: 2009-06-06

Rianna Szubjektív | Naplókám | Ham'Pló | Képeslap| Linkek, partnerek | E-mail

Mániás oldalak:

MultiMánia | UtazásMánia | ZooMánia | FotoMánia | VillamosMánia | RepülésMánia

ZooMánia

Malaca van az Állatkertnek!

 

Hírek

ZooMánia TV

Vélemény


Köln Zoo

Barcelona Zoo

Zagrab Zoo

BpZoo 1.

BpZoo 2.

BpZoo 3.

Akvárium BpZoo


Hefti

Marineland

Vörös tenger

Állati érdekességek

Fordításaim, cikkeim

Kutyák-Macskák

Malaca van az Állatkertnek!

Budapest, 2007. április 27. (péntek)

Ica, a mangalica koca is hozzájárult az állatkerti szaporulathoz

Az egzotikus, sokszor veszélyeztetett vadállatok mellett a háziállatok is jól szaporodnak a Budapesti Állatkertben. Jó példa erre a Parasztudvarban látható mangalica anyakoca, aki éppen öt kismalacot nevel. A háziállatok bemutatása fontos része az Állatkert tevékenységének, hiszen a nagyvárosi emberek számára ezek az állatok éppúgy egzotikumnak számítanak, mint a messzi tájakról származó vadállatok.

Nemcsak a ritka majmok, az orrszarvúak és a tevék szaporítása terén áll jól az Állatkert: nincs hiány a zsírsertésekben sem! Ica, az állatkerti parasztudvar mangalica kocája ugyanis öt helyes kismalacot nevel immár hetek óta. A malackák még április 4-én láttak napvilágot, és azóta is szépen fejlődnek. A kismalacok - ahogy a sertéseknél szokás - mintegy 114 napos vemhesség (ahogy az állattenyésztésben tanítják, három hónap, három hét és három nap) elteltével születtek meg. Jelenleg a napjuk nagy része - az anyaállattal együtt - szunyókálással telik, bár ezt természetesen gyakori evés is megszakítja.

 

Göndör szőrű házisertés

A mangalicát gyakran ősi sertésfajtának gondolják, pedig sokkal később alakult ki, mint például a magyar szürke szarvasmarha. A mangalica kialakulását eredményező tudatos tenyésztő munka a XIX. század elején kezdődött meg. Kitenyésztésében a balkáni sumadia sertés mellett olyan középkori eredetű parlagi fajtáknak (pl. a bakonyi sertésnek) lehetett szerepük, amelyek a XIX. század végén kipusztultak.
A mangalica jellegzetes zsírsertés, vágósúlyának tekintélyes részét az ún. fehéráru (szalonna, háj, bélzsír) teszi ki. A sertészsír XIX. század végén és a XX. század első felében igen keresett volt, így nem meglepő, hogy ebben az időben a hazai sertésállomány nagy része mangalica sertésekből állt.  A második világháborút követően, illetve a sovány sertéshús iránti kereslet növekedésével a mangalica jelentősége csökkent, olyannyira, hogy 1973-ban már csak 39 koca élt az országban. A gazdasági jelentőségét vesztett fajtát ettől kezdve csak mint géntartalékot, illetve "kulturális örökséget" tartották fenn. Újabban azonban ismét megnőtt az érdeklődés iránta, mert kiderül, hogy a fajta - esetleg más fajtákkal keresztezve - kiválóan alkalmas a serrano nevű spanyol sonkakülönlegesség előállítására.
A mangalica három színváltozata ismert: szőke, vörös és fecskehasú. Jellegzetes, a téli időszakban kifejezetten göndör szőrét száz éve az építészetben használták: a cementhabarcsba keverték, hogy annak megkötésekor ne keletkezzenek repedések.

 

A sertések szaporítása természetesen nem nevezhető egyedülálló, vagy különleges szakmai eredménynek, és természetvédelmi szempontból sincs kimondott jelentősége. Ugyanakkor az Állatkert fontosnak tartja, hogy háziállatokat is bemutasson, illetve rendszeres szaporulattal is fokozza az érdeklődést ezen állatok iránt. A tapasztalatok szerint ugyanis a városi emberek nem ismerik igazán a tradicionális háziállatokat sem, így azok ugyanúgy egzotikumnak számítanak, mint az Állatkert idegen égtájakról való lakói. Ma már a világ szinte valamennyi komoly állatkertjében tartanak háziállatokat is. E kertek közül egyébként éppen a budapesti volt az első, amely háziállat bemutatót létesített, még 1912-ben, az akkori igazgató, Lendl Adolf kezdeményezésére.

Egyébként a kismalacok mellett más kisállatok is láthatók a Parasztudvarban, illetve a vele szomszédos Állatsimogatóban. A kecskéknél az elmúlt hetekben húsznál is több gida született, de több bárányt is láthatnak a látogatók. Panni, a magyartarka tehén is egy üszőborjúval osztja meg istállóját, és az elkövetkező hetekben várhatóan egy csikós kanca is érkezik majd a parasztudvari karámba.



Bővebb információval szolgál a
Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 273-4900/177; (1) 273-4910 fax: (1) 273-4902
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812

A lap tetejére

 

 

 

© Üzenet | Bannerek | Médiaajánlat | Impresszum

© 2002-2007 Rianna — Minden jog fenntartva.

FLS